2015. április 7., kedd

Egy személyigazolvány története



   Szóval igen, a címből már jól érzitek a történet főszereplője egy magyar személyigazolvány lesz!

   Hányszor, de hányszor megfogadtuk már Pisti lakótársammal, hogy ketten soha, de tényleg soha nem visszük el az öltönyömet a tisztítóba, mert mindig az a vége, hogy teljesen rommá toljuk az agyunkat. Így hát okulva a múlt borzasztó másnapjain, nem is vittük el a tisztítóba az öltönyömet, azonnal a pubba mentünk! Megfogattuk, hogy csakis-csak 2, de maximum 3 sörre megyünk csak le. A Noose & Monkey-ban persze amint betértünk, minket máris kedvesen fogadott Sendy es már csapolta is az Istenek aranyló nektárét, hogy a borzasztóan fagyos novemberben a nem is kimelegedett testünket, de a szomjunkat tudjuk oltani. Még azt kell, hogy mondjam, hogy igen időben érkeztünk, mert ebben a pubban, este mindig tömeg van. Miért? Mert ami jó az jó. Mese nincs, ital van! Szombat este mi más lenne?
   Tőtike indul és a magunknak tett ígéret, azaz a pár sör már nagyon nagy tempóval elfogyott, így, úgy határoztunk, hogy egy kicsit áthágjuk a szabályokat és csak befér még 1-2 sör, de sajnos megjött a kedv a vodkához is. Figyelmünket felkeltette egy kis aranyos lány társaság, ahol születésnapot ünnepeltek. Mi volt a legjobb? Az volt az egész estében a legtutibb, hogy a születésnapos egy 150 cm magas és körülbelül 45 kg-os kislány volt, aki akkor töltötte a 23. születésnapját. De miért szuper ez? Mert a termetéhez képest ő volt a leghangosabb és egy picike kis angyalszárny volt a hátán. Nem volt, mit tenni az agyunk azonnal elkeresztelte szegényt muslincának. Volt is nevetés rajta, mert kompletten idióta volt, iszonyatosan csinálta a fesztivált. Én élveztem, mert tényleg kitűnt a tömegből és csak nyelte a töményt. Szegény megborult, és fetrengett, én meg Pisti meg csak sajnáltuk nagy könnyes szemekkel, hogy szegény kemotoxos muslinca most nagyon vergődik a padokon. Sendy mondta, hogy próbálták a tömény utáni étvágyát csillapítani, nem kell az neked kislány, légy okos, de 25 feles megborította a 40 kilós testet. Persze a pub legénysége nem hagyta, hogy szegény rosszul legyen kapott inni vizet és foglalkozva volt vele. Még egy pont Skóciának! Magyar földön kiraknak a kocsma elé és hajrá, aztán meg jön az a fura alak, aki csak annyit mond, hogy ÉBRESZTŐ, A PAD NEM HOTELSZOBA! Aha…
  
   Elkezdett egy csávó nézni engem, de úgy, hogy a pultnál mellettem ült. Egyszer csak közelebb jött és megkérdezte, hogy mi volt az életemben a legjobb cselekedetem… Ejjjj…. Hát, izé, meg hozé. Nah jó, most akkor mindenki gondolkodjon el ezen. Ugye? Szóval a csávóval elkezdtünk beszélgetni az életről megy, hogy honnan jött neki ez a kérdés. Mondja, hogy szinte senki nem tud rá azonnal normálisan válaszolni, mert legyen bármilyen jó cselekedeted is, akkor is eszedbe jut valami, ami jobb és nemesebb. Kérdések ide-oda. Kiderült ő is mérnök, de ma már nem mérnökként keresi a kenyerét, hanem esztergályosként. Nah ez nekem egy kicsit furcsa volt, ez nem az az ország ahol mérnökként rosszul fogsz keresni és inkább esztergályos leszel. Az elmondása szerint, azért lett esztergályos, mert szeretett a kezével, vagyis szeret a kezével alkotni. Oké, tiszta sor, hülye vagy… Fele annyit keresel, amikor van diplomád, de végülis valahol, valamerre megértem. Mindenkinek vannak bogarai! Téma tovább ki merre dolgozik, mondom, hogy a Divex-ban és basszus ismerte a céget, mert pontosan elmagyarázta nekem merre található a teszt merülő medencénk és hogyan néz ki. Ki merre lakik? Nem messze, de rossz itt lakni, mondja. Miért? Mert mindig megtámadnak és kiverik a fogam. Ne mááár. komoly? Igen, és kivette a felső fog protézisét…. ÁÁÁ majdnem felröhögtem. Nem akartam és tartottam magam, kezdett a csávó egyre érdekesebb lenni. 45 körül lehetett és erősen bűzlött egy olcsó kölni szagától. Nah jó, innen lépni kell, szóval Pistit fogtam és odafordítottam, hogy hé haver foglakozz most vele is. Pistinek is feltette a nagy kérdést, de persze semmi extra, majd csak visszatért rám, hogy oda adná az önéletrajzát és vigyem be a Divex-ba… Aha, nah most már nagyon sántít itt minden. Egy itteni mérnöknek, nem kell a pubban vadidegen embereket megkérnie, hogy bocsi beadnád a CV-met a cégedhez! Ugye? Kicsit néztem félre és a csávó már félig a sörömben volt, ej-ej aranyapám. Gyors téma váltás, te Pisti figyi már, ez a csávó kitudja venni a felső fogsorát. Ahogy kimondtam a csávó zokszó nélkül kivette a felső fogsorát, Pisti majdnem beszart. 

 kolléga és a...

   Sendy jött és kirakta a csávót. Kérdeztük, hogy most mivan és mondta, hogy ő egy drogos és rámászik az emberekre, előbb egy sör, majd egy kis pénz és így tovább… Nem sikerült kirakni, mert 2 perc múlva hasonlóan faggatott másokat.
   Huh, hát erre a remek csávóra csak kell inni valamit szóval jött is magamban a kérdés, te tamás figyi már, ittál te már Jáger Bombát? Nem! Sendy… Finom! 1-2-3 sok-sok lement, kezdtük remekül érezni magunkat és az ígéretünkön csak úgy röhögtünk. Buli? Csináljuk! Kellene pénz, mert nincs nálam semmi, Sendy-nél meg az a jó, hogy lehet kártyával fizetni… heh, még egy pont Skóciának!

    Union Street, bankautomata…
Pénz van, akkor irány az underground, mert még sosem voltam, de Pisti szerint szakadt csöves pankok járnak oda, szóval nekem való hely. OK. Lementünk, le bazi mélyre a föld alá és a legnagyobb meglepetésemre tényleg volt sok, hülye abnormális tarajos gyerek. 3 nagy terem, pank, rock, meg valami igen durva zuzda… Nah még egy kis ital belefér, no meg a hosztesz csajok is szépek. Már a franc tudja mit adtak, de olyan íze volt mint a negrónak és ragadt tőle a szám! Kutya van? Már akkor az sem érdekelt, no de nem ám csak úgy kérjük a piát, mondtuk a csajoknak, hogy vásárolunk bőven, de sok-sok csókkal kell ezt jutalmazni, vagy esetleg valami mással! Kaptuk a puszikat, de már alig láttunk, én meg nyitogattam az irattartóm és mindig odafigyeltem, hogy a dokumentumok meglegyenek miközben vettem ki az utolsó fontjaimat.
    Laza pogó, józanodok és eszembe jut a föld mélyén a nagy büdösben sok hülye között, hogy én egy sörre jöttem le… HA-HA, Pisti? Eltűnt! Hazabotorkáltam, mámoros érzelmek, ital íze a számban és szabad vagyok! 


   Másnap reggel, 14 óra fele, nagy megbeszélés és kár felmérés. Minden ok, mindenki megvan, de nincs meg a személyigazolványom. Basszus az csak simán oda volt rakva az irattartómba a havi buszjegyemmel egy külön kis tokba. Már látom magam kívülről, hogy ahogyan a hostes csajoknál vettem ki az utolsó fontjaimat és figyeltem, hogy minden meglegyen, akkor esett ki. Jól van pánikra nincs ok, de van! 3 hét múlva megyek haza, de még sincs baj, mert van útlevelem. Este még lementem a clubba, de senki nem talált MAGYAR SZEMÉLYIGAZOLVÁNYT az aberdeeni éjszakában. Huh, lassan megyek karácsonyozni haza, jó lenne felszállni a repülőre, de a személyim odalett… Soha többet nem megyek le "csak egy sörre"…