Az első negatív és pozítv munka csalódás

Hey You! What’s up?

Az akkori időben kezdődött el, vagyis kezdtek bejönni a válaszok az első állás hirdetésekre. Sajnos a legelső válasz a PetrolPlan nevezetű cégtől jött, ahová most nem sikerült bekerülnöm. Kicsit lehajította a hír az ékszíjat, de Imi vígasztalt, hogy ne izguljak, lehet minden szuper volt, csak pont előző nap vettek fel egy indiait a posztra, és ezért nem én kaptam. Nem keseredve tovább folytattam a délelőtti rutint, azaz a munka keresést. Nem sokkal később azért egy örömhírt is kaptam e-mailen. Egy Zaman nevezetű csávó, írt, hogy ASAP azaz As Soon As Posibble dolgozni kellene a cégnél, mint fejlesztő mérnök. A neten rátaláltak a CV-re és minden kritériumnak megfelelek, szóval, ha minden OK, válasz e-mailben igazoljam, hogy mehet a project és akkor lenne még egy meghallgatás. Majdnem leborultam a székről, amikor ezeket olvastam, de egy bazi nagy bökkenő volt az egészben. Ez meló Hempshire-ben lenne ami lenn van Angliában London mellet. Basszus nemáááá, de máááá… Sajnos vissza kellet írnom, hogy ez most nem fog menni, de nagyon köszönöm a lehetőséget. Az akkora távolság, hogy csak költözéssel oldható meg, és pont most jöttem meg Aberdeen-be ne kelljen már egyből költöznöm. Ez a hír sokat dobott a hangulatomon, de egyenlőre nem mozdulok, ha semmi nem jön össze a közelben akkor kiterjesztem a kutatást egész UK-ra. De már legalább tudom, hogy van olyan cég, ami alkalmazna, akkor csak találok olyat is ami a közelben van, vagy legalább Aberdenn-ben.

Legyetek jók!

De mesélek egy érdekességet, amit az egyik munkatársam mesélt a kiutazásom előtt és én csak ezerrel röhögtem rajta. Ez pedig a víznyomás nagysága ebben az országban. Első sorban falhoz állítanám emberiség ellen elkövetett büntettek miatt azt a mérnököt, aki ezt a szerencsétlen zuhanyzót kitalálta. 

Ezért valakinek bűnhődni kellene!

 Nah őt az első héten nem vettem észer, pediga  bejárati ajtó melelt van!

Gondolom felismeriket a konyhai mosógatót és zsneiális 2 csapot

Szerintem látszik a fotón, hogy eléggé rövid, a fekete körrel lehet bekacsolni és a benne lévő szabályzóval lehet a víz hőfokát állítani. Nem is lenne baj, hogy külön fél órát kell várni a meleg vízre, így is az első héten nem is vettem észre, hogy fel kell kapcsolni vízmelegítőt, ha nincs meleg víz akkor nincs. Én nem csinálok problémát, de ami nagyon zavar az az, hogy nincs víznyomás, és erről számolt be a volt kollégám, hogy előttem pár héttel volt kinn Angliában és alig bírt letusolni a gyenge víznyomás miatt. Röhögtem… Most már nem röhögök…

A másik hatalmas Brit találmány a külön meleg és külön hideg vizes csap, persze csak bazi hideg jön belőle vagy a másikból tűz forró. Én a hidegben mosom a fogam és borotválkozom… Ugyan ez a helyzet a mosogatóval, nem egyszerű elmosni a piszkos tányérokat olyan hőmérsékletű vízben, amibe beleteszed a kezed és már mállik is le a bőr róla! Szóval vannak érdekességek, de gondoltam, hogy felszerelek egy slagot egy T elosztóval és akkor lesz keverve a víz, de egyelőre nem szenvedek vele, nem váltom meg a világot.  

Fürdés a tengerben

Legyen remek napotok!

Nekem az volt anno, amikor reggel felkeltem, remekül éreztem magam, túl vagyok az első hetemen, és nagyon szuper volt, rengeteg új élménnyel gazdagodtam. Imi-ék off-osok, mi legyen, mit csináljunk? Én már magyar földön is mondtam, hogy én ki szeretném próbálni az Északi tengernek hullámait, és ahogy a beach-en is láttuk vannak azért emberek, aki fürdenek benne. Én átöltöztem fürdőgatyára és nyomás le az autóhoz, Anna azért még a hátizsákba berakott egy nagyobb plédet, mert, hogy tuti meg fogok fagyni. Elmentünk Aberdeen mellé, vagyis nem mentünk ki belőle csak a határára mentünk ki, mert ott lehet megtalálni az arany partot. Tényleg amerre a szem ellátott csak homok dűnék és a tenger. A nap süt, de iszonyatos szél van, Imi-már mondja, hogy itt bizony nem lesz fürdés. Mind a 3-an hosszúnadrágban pulcsiban voltunk, mert nem volt igazán frankó idő a városban. Sétáltunk egy darabig a parton ahol nagyon sok kagylót és csigát lehet találni a homokban, nekem szerencsém is volt és az átlagosnál egy sokkal nagyobbat sikerült találnom.

A partra vezető út.

 

Lassan jöttek is a kérdések: nos, Johnny bevállalod? Persze, sima ügy. Levetkőztem és minden cuccomat Imi-re aggattam, a látvány eléggé érdekes, mert én majdnem meztelen vagyok a fürdőgatyában, Imi meg igen rendesen fel van öltözve. Kamera forog, mert nem mindennapi dolgot viszek véghez a magyarok körében. Nyomulok előre, és amikor beleléptem a tengerbe, nem volt vészes, legalábbis lábnak nem, én azt hittem sokkal hidegebb lesz. Ez körülbelül addig tartott, amíg bokáig ért a víz, mert utána tényleg fagyosra váltott, de még mindig bírtam. Megtanultam gyerekkoromban, hogy kell bemenni télen a Tiszába meg nyáron is kimelegedett testel, szóval csak lassan szoktattam magam a hideg vízhez. A mellkasomat és a szívem helyét is lassan kezdtem el locsolni vízzel. Igyekeztem ezt a lehető legkisebb sebességgel művelni, de akkora hullámok voltak, hogy a tenger azért hamarabb locsolt le engem, mint ahogyan azt én szerettem volna. Körülbelül 2 perc után már elmondhattam magamról, hogy elkezdtem az Északi tengeren egy gyorsúszásos tempóba, de az annyira nehezen ment a nagy hullámok miatt, hogy szépen ki is jöttem. Kijőve a hatalmas szélben sem éreztem a hideget, mert sikerült szépen hozzászokni, persze Anna azonnal futott a lepedővel, de mondtam, nincs baj, bírom. Nehezen sikerült átöltözni, hogy ne legyen minden homokos, de megvoltunk vele. természetesen a videót azonnal töltötte fel Imi a Facebookra és igen rövid idő alatt sok Lájk-ot kaptunk. Eddig a nagy magyar körben, amit a barátaim ismernek, én vagyok az egyetlen, aki ezt megcsinálta. Máskor is megcsinálom, nem vészes, csak ügyesen és okosan kell csinálni. Szóval kiérdemeltem a „hülye-beteg-állat” jelzőt.

A videót itt nézhetitek meg:

https://www.facebook.com/photo.php?v=10152351964453001&set=vb.733168000&type=2&theater

A nap folytatása a videó kibeszélésével folytatódott és egy kis városnézegetéssel.

Szisztok!

ITAL VAN!

Yo-yoo-Get-that! 

Szóval ezen a gyönyörű vasárnapi napon sem, történt máshogy az aznapi rutin levezetése, magyarán a munka keresése, noh de az este kicsit érdekesebb volt.

A lakás kulcsát megkaptam Imi-től, hátha valahova el szeretnék menni, sétálni. A lakás üres volt mert István-ék is dolgozni voltak, így nyugodtan tudtam foglalkozni a melóval. 

Körülbelül este olyan 5-6 fele István berontott a szobámba, azaz a konyhába és bejelentette, hogy most el kell mennünk, meginni egy sört. Nah nehogy már én rontsam el szegény gyereknek a hangulatát, ezért szépen felöltöztem és irány a Union Street. Alapvetően a fő utca egyik kis mellék utcájában lévő sörözőbe tértünk be. A nevét ne kérdezzétek, de hangulatos kis hely volt. István elmagyarázta, hogy itt lehet enni is, de alapvetően nem azért jöttünk ide, a helynek van még 3 nagyobb terme, ahol különböző stílusú zenei estek folynak néha. Tehát a disco kedvelők mennek az adott terembe mulatni, a Hard Rock-Metall meg megy a pincehelyiségbe lesz még egy de azt még építik. Kérdés mit iszom, van Heineken, Budweiser, meg sok olyan sör, amit otthon is lehet kapni, ha már elköltöztem egy másik világba, nehogy már olyan dolgokat igyak, kóstoljak, amiket otthon is lehet kapni. Szeretem a Heineken-t, de nem akarok olyat inni, gyerünk, kóstoljuk végig a skót söröket. István egy vodka-lime kombóval kezdett én meg már nem tudom megmondani mi volt a sör neve, de az íze az katasztrófa volt. Alapvetően egy felvizezett szénsavmentes sör ízéhez hasonlított a legjobban. Barna sör lévén sem tetszett, szóval haladtam vele és szépen gyorsan ki is végeztem az egy teljes PINT-emet, ami ugye több mint fél liter. Yo! Következő kör, István marad a vodkánál, én pedig be próbálkozom a második, de másik skót sörrel, ugyan úgy 1 Pint, de ez már világos volt. Basszus majdnem ugyan olyan íze volt, csak ez világos színű volt. Lehet, István tud valamit a vodkával. Szépen lassan betoltam a második pint sört is, és kezdett a világ szép lenni. Érdekesek a sörök, nem érzed rajta, hogy erősek lennének, de igen keményen oda tudnak csapni neked, ha nem figyelsz oda. Megunva a programot és kolléga korgó gyomrát hallva, elindultunk egy mekibe és egy sajtburger kis krumplival teljesen kitöltötte a gyomrunkat. Nem keseredünk, haladunk tovább, van egy jó hely, ami nekem tetszeni fog, és a Siberian Vodka Bar. Belépünk és tényleg rogyásig a vodkák, különféle íz és stílusban. Van sör is, de már nem nagyon kívántam aznap két kudarc után. Ki is rendeltem 4 vodka-lime-ot és kiültünk a szabadba, az idő nem volt annyira szuper, hogy csak kinn lazán kortyoljuk a jeges vodkánkat, szóval úgy határoztunk, hogy gyorsan megisszuk és megyünk is befelé még egy körre. Közben István mesélt arról, hogy itt a mosdóban megtörténhet az, hogy benn áll egy fiatal ember és miután végeztél a dolgoddal, ő adja neked a szappant a kéztörlőt esetleg valamilyen kölnivel is befúj, természetesen cserébe illik azért némi nemű kis összeget behelyezni a perselybe. OK. Megyünk is be a budiba és igen tényleg benn volt egy nagy csoki srác, én már falcoltam is befelé az egyik fülkébe és hallottam, hogy István a mellettem lévőbe ment be. Kérdezem, hogy mégis, most mi lesz, hogy kell ezt csinálni, mondta ne fossak, majd lesz valahogy. Sikerült másodiknak kimenni, így szegény István került közelebb a sráchoz, aki azonnal felajánlotta, hogy mosson kezet egy jobb szappannal és van egy kis frankó férfi parfüm is. Én szépen beálltam István mellé, és a nyomkodós szappannal megmostam kezem, és a papírtörlő kendőben meg is töröltem. Tempóval haladtam kifelé, majd nehezen István is kijött persze pár penny-vel mínuszosan. Még 1 kör vodka, nézelődök és lassan, de biztosan távozunk a helyről, vagy csak nem akarunk itt még egyszer elmenni wc-re.

Sétálva tovább a főutca melletti kis utcákban, mutattak nekem egy olyan dolgot, amit biztos sosem láttam még. Alapvetően egy templomot láttam, csak nagyon szemetes volt a bejárata, mint kiderült nem a sok-sok mise és prédikálás miatt van ez, hanem azért mert a templom egy disco. Sok régi templom van megcsinálva szórakozó helynek, nagyon érdekes és bizarr látvány is, hogy fenn a tetején ott a kereszt, lenn meg sok részeg ember bulizik. 

Elhaladunk a katonai toborzó iroda mellett és már az arcban szesszel jönnek ám a poénok, ha egyikünknek sem jön össze az élet, akkor István elmegy harci helikopter pilótának én meg anyahajó vezetőnek… Már hülyék voltunk, de nem csak mi, vasárnap lévén elég sok ittas emberrel találkoztunk, itt nincs szarozás, hogy másnap meló, vagy valami ilyesmi. Betértünk az aznapi utolsó vendéglátó egységünkbe a Triples Kirk-be. Vannak emberek, de nem vészes, kikérjük a vodka-lime-ot és ülünk is le. Az itallapot megvizsgálva rájöttünk, hogy érdemes lenne egy egész kancsó vodkát venni RedBull-al, mert akkor tömény/tömeg arányban jobban kijövünk. Arca be a kis vodka és irány a pult. Elmagyarázom a srácnak, hogy kérek egy kancsó vodka/Redbull-t! Ok? Ok! Nincs jég! Elmegy, és majdnem 10 perc volt mire megszerezte a zacskó jeget, szerintem kiment a pingvinekhez. Rám néz és megkérdezi, hogy pontosan mit is kértem! Vodka/RedBull!  Áhh Ok! Elmegy és megkérdezi a másik pultost, hogy mi a helyzet ezzel a bonyolult kombóval, a vége az lett, hogy nagyon nehezen, de 3 pultos csinálta meg ezt a nagyon bonyolult koktélt. A vége egy kancsó vodka sok jéggel, 2 perc alatt lenn is volt. Vége ennyi, mára elég, menni kell lassan fél 10 és Imi-ék 10-ig vannak, nálam a kulcs nyitni kell a lakást. Hazaérve érezve a bugit a lábunkban éreztük, hogy nem szabadna ezt így hagyni és csak le kéne menni még bulizni, másnap úgy is off-osok Imi-ék. Várunk, várunk és nagy nehezen fél 12 fele meg is érkeztek, addigra persze a bugi is kezdett kijönni, meg sajnos Imi-ék sem vállalták be a bulit, mert már késő lenne és ők meg melóztak, fáradtak. Nem baj majd máskor, de nekünk az a kevés is szuper volt!