Szóval
szombat révén reggel bementem a városba és szétnéztem egy-két cikk ügyében. A
Union Terrace-hoz értve látom, hogy le van zárva minden és hangos zene megy,
meg kisebb sátrakat is lehet látni. Nem vészes ember tömeg van, de azért az
átlagosnál több embert láttam, most ezen a palccon az eddigi megszokotthoz
képest. Egyes emberek szórólapokat osztogatnak, és azon látom, hogy ez a Summer
End Festival, azaz ez a hétvége az utolsó hétvége a nyárból. Most már jön az
eső, a hideg és az ősz, ezzel az utolsó kis fesztivállal kedveskednek még az
embereknek a nyár végén. A városban szétszórva több helyen lesz koncert és
különféle stílusban és lépnek fel zenekarok. Bemenve a kis sátrakhoz látom,
hogy van étel-ital, de nagyon sok kézműves dolgokat is lehet venni, illetve a
Skót nemzeti egyen viselet megvásárlásához is sok sátor találtam.
Végigmentem
az egész rendezvényen, de inkább mentem vásárolni, kelletek dolgok a
fürdőszobába és leginkább borra volt szükségem, mert Imi és Anna jönnek hozzám
este vendégségbe. Érzem a mai nap az jó lesz, vagyis az este. Megvásárolva
minden fontos dolgot a borokhoz érkeztem és kapásból egy üveg Dark Horse-t be
is tettem a kosaramba, ami jó az jó! Apám is mondta, meg én is tapasztaltam
már, hogy a Csillei borokkal vigyázni kell. Ízre nem az igaziak és mivel az
adott cél országban palackozzák, eléggé teli rakják kénnel, hogy túlélje a nagy
hajó utat. Nehogy valaki félre értsen, biztos van jó és finom Csillei bor, csak
én még nem találkoztam vele. Szóval találtam egy üveg Casillero del Diablo
2012-es Cabernet Savignont. Úgy voltam vele, hogy még egy próbát megér a
Csillei bor, főleg, hogy nem a UK-ben palackozták, hanem Csillében. Hátha nem lesz
rossz!
A felszerelés...
Lassan
leszállt az éjszaka és este 10-11 felé meg is érkeztem Imi-ék. Sajnos nehéz
összehozni egy közös borozást vagy bulizást, mert ők nem nagyon szabadok hétvégente,
ilyen ez a vendéglátás. Nincs baj, bírjuk az éjszakázást, úgyis max 3-ig tudunk
bulizni. Meg eleve szombat van, kipihentem magam és rendben vagyok. Borokat
időben kivettem a hűtőből és nagyjából az érkezésre pont beálltak a megfelelő
hőmérsékletre. A borozást a dark horse-sal kezdtük, mert én azt ismerem és
tudom, hogy jó és erős bor. Utána majd rátérünk a Csillei csodára. A fekete ló
igen adta, hozta is az elvárt minőséget, nagyon finom volt és karakteres, telt,
tipikus savignon. Kibontva a másikat, és kiöntve a borospohárba első ránézésre
is láttam, hogy itt nagydolgot majd nem kell várni, mert már a színe se volt az
igazi, halvány volt egy testes savignonhoz képest! Az íze pedig merősített
abban, hogy többet sem veszünk ilyet. Nem volt rossz, de a jó az nem itt kezdődik
nálam. Bement a 2 üveg bor, enyhe bazsalygás és éjfélt ütött az óra is, irány a
belváros! A Union Street-en tömeg van, de most csak fiatalokat és rendőröket
lehet látni. Úti célunk a CASC nevű bár. Erre a bárra egy ajánlás útján
találtam rá. Sikerült fel lelnem egy komoly borházat ahol tényleg minden van
csak barique bor nem, de a világ minden tájáról vannak minőségi borok. Van
persze Magyar is és Tokaj képviseli magát az Aszúval. Ebben a borházban vannak
Kubai szivarok is, de nagyon kis mennyiségben, majdnem, hogy csak dísznek
vannak a sok bor kínálat mellet. Kérdeztem a kislányt a pult mögül, hogy nem-e tud,
egy olyan helyet ahol esetleg lehetne válogatni a szivarok között és más
országbelit is lehetne találni. Ekkor ajánlotta ő a CASC Bart. Elmentem
megnézni a Bart, ami a fő utca mellet van, szóval sétával nem volt sok. Egy
pincében található a Bar és nagyon kis hangulatos a hely. Ami számomra a
lényeget adta az az, hogy egy akkor humidor van beépítve, mint ami nekem volt
fürdőszobám a volt Avasi lakásomban. Basszus egy hatalmas humidort kell
elképzelni. Rengeteg szivarral, de itt is csak Kubai szivarok vannak,
Dominikait itt sem fogok találni. A Barban van Whisky, sör és szivar lap.
Kikértem a szivar menut és vagy egy órán át tanulmányoztam, hogy milyeneke
vannak és milyen árban. Végül a srác a pultban látta, hogy nagyon érdeklődök
ezért be is engedett a humidorba, jaj de finom illat volt benn, a szivarok
kellemes aromája. Aki tudja milyen a jó szivar annak ez a hely tényleg a
paradicsom. Sokat beszélgettünk az egyes típusokról és megint tanultam valami
újat a szivarokról. Szóval az éjszak kellős közepén erre a helyre indultunk el
Imi-vel és Anna-val. A legnagyobb elkeseredettségemre be volt zárva a hely fél
egykor. Jól van nincs baj, bulizni fogunk mi még. Menjünk el egy olyan helyre
ahol már Imi-ék voltak, de én még nem. Így esett a választás egy clubra aminek
a nevét nem tudom. Vissza kell menni a Union Street-re ezért fel kell mennünk
egy hosszabb lépcsőn. A lépcsőn lefelé velem szemben két rendőr jön lefelé, meg
egy tök részeg csaj. A rendőrök kikerülik a csajt, de az annyira részeg, hogy
egy villanyoszlopba kapaszkodik és kiabál a rend őreinek, hogy adják neki a
kalapjukat… Vicces volt, de az még inkább, amit ezután láttam. Mellet elhaladt
egy társaság és arra lettem figyelmes, hogy az elöl haladó lányon csak egy póló
van, se szoknya, se nadrág. A kedves hölgyemény egy szál fekete tangában és egy
pólóban sétált a fő utcán. Csak számunkra volt érdekes látvány, mert senki nem
foglalkozott vele, de tényleg semmi extra nem volt, jó mondjuk mindenki tök
részeg hajnali 1 fele, mert minden 3-ig van csak nyitva. Eljutunk 10 perc
sétával a helyre, de olyan tömeg van, hogy 3-ig nem biztos, hogy bejutnánk,
ekkor mondtam azt, hogy menjünk a jól bevált Triple Kirks feletti Exodus
clubba. Szombat lévén ma is Rock Night van! Imi-ék nem voltak még, szóval
örültem, hogy tudtam valami újat mutatni. Leérve, befizettük magunkat és neki
kezdtünk a felhőtlen bulizásnak, nagyon jól éreztük magunkat, szuper zenék
voltak és jó társaság volt lenn is! Remek kis buli volt.
PARTY HARD!
AWE... Mindenki legyen olyan hülye, hogy érezze jól magát!
