Másnap
reggel a kedves párom a barátnőjével el is ment az adott időpontban megnézni a
lakást, de a legnagyobb meglepetésükre nem csak ő voltak abban az időpontban
vendégek, hanem egy másik pár is jött megvizsgálni a lakást. A másik pár
kevesebb információval rendelkezett, mint én és amint megtudták, hogy utolsó
emeletei lakásról van szó azonnal meghátráltak! Yeahh! Egy pont Sajtoséknak,
mert engem nem zavar az, hogy a lakás utolsó emeleti, hisz egész házban van
összesen 8 lakás A-tól egészen G-ig betűzve, azaz szintenként van 2 lakás, így
a H a 3. emeleten van. Nos, aki nem tud felgyalogolni a 3.-ra az BUZAAA! A
hölgyeményeket felkészítettem, hogy mit kell megvizsgálni, mit kell megkérdezni
és mire kell nagyon odafigyelni, továbbá, ha lehetséges, akkor csináljon plusz
fotókat és nagyon jó lenne, egy videó ahol körbejárj a lakást! Én egész nap
izgultam, de végülis már elindult a szekér, mert végre van egy lakás, amit
megtudtam/tudtak vizsgálni. Délután telefonáltam is a páromnak, hogy mi a
helyzet és mondta, hogy neki nagyon tetszik, ha tudom, akkor vegyem ki a
lakást. A lakás utolsó szintes, de teljesen korrekt, volt egy kis beázás a
hálószobában, de kifogják javítani. Továbbá csak minimálisan van bútorozva,
azaz van franciaágy, hűtő, mosógép meg egy két alap bútor. A konyha gyenge,
mert csak egy-két kés-villa van, szóval, ha ez a lakás lesz, akkor kel egy
kicsit rá költeni. Nah, ez a másik dolog, ami tetszik, meg szeretek is, lehet,
hogy így drágább az indulás, mert kell egy rakás dolgot venni, de az a sok
rakás dolog az enyém, és nem kell figyelnem, hogy basszuskulcs tök részegen
összetörtem a tulaj kristály borospohár készletét. Ilyenkor mindig
visszagondolok az államvizsgám utáni bulira. A Miskolci lakásomba meghívtam pár
cimborát és G. Dávid okl. gépész és friss kohómérnök ex lakó tásammal (szumma
egy hónapig lakott velem 2 év alatt, de jó buli volt, főleg az államvizsgára
tanulás), szóval kicsit már kész voltam a sok nedűtől és a nagyszobában a
kanapén ülve a lábamat feltettem dohányzó asztalra, majd én úgy gondoltam, hogy
a borospoharakat mekkora poén lenne lerugdosni… Senki nem szólt rám, mert az én
lakásom volt, az én poharaim voltak és továbbá mérnök lettem!
Dávid és Én, csak a pia lényeg...
Igen Anyu mérnök vagyok és lerúgtam a poharakat!
Szóval egy szó, mint száz, volt spórolt
pénzem, hogy a lakást kivegyem és be is rendezzem, mert az eddigi átjáró
szobáért nem kellet nagy összeget fizetni és ahol tudtam spóroltam is az
életen, hogy összejöjjön egy ilyen project. Rendben, úgy vagyok vele, ha egy
lány azt mondja, hogy a lakás jó és Ő is kivenné, akkor nincs mese a lakást meg
kell szerezni! Más dolog lenne, ha egy csöves Pank havert küldtem volna el,
hogy nézze meg. Elsősorban a kannás bortól megvakulva fel se tudott volna jutni
a harmadikra, és ha véletlenül fenn is van, akkor szerintem neki az is mindegy
lett volna, hogy a hálószobában a Niagara vízesés van és nem egy kis beázás,
mert úgy is többet alszunk a parkokban a padokon bulik után… Szóval nézessetek
lakást, mindig egy kultúrát kislánnyal és ne egy csöves Pankkal! Ez csak jó
tanács, mert a végén lehet egy hajléktalan szállót fogunk kivenni, nem kevés
pénzért!!!! PUNKS NOT DEAD!
Kell ez a lakás, visszatelefonáltam az
irodába, hogy tetszik, meg frankó és szeretném kivenni, de én csak nyugodjak
le, jött a válasz, mert előbb ki kell töltenem egy formanyomtatványt! Ok!
Elküldik e-mailben! OK, megjött! Egyszerű kérdések, mikor tudok beköltözni,
meddig akarok maradni, foglalkozás, nemzetiség továbbá kellet két referenciát
is adnom. Hmmm. Másnap benn a cégnél megkértem Fraser-t, hogy legyen az egyik
személy, aki referenciát ad rólam. Szóval aláírta a papirost és kitöltötte az ő
adataival továbbá beírtuk, hogy több mint egy éve ismerjük egymást és most
kollégák vagyunk. A másik referensem pedig Steven lett, mert ő a Managger-em.
Mondta, hogy semmi gond és kitöltötte megfelelően a papirost. Én másoltam és
visszaküldtem mindent a céghez és érdeklődtem, hogy most hogyan tovább, majd
felvilágosítottak, hogy most a tulaj a papírok alapján kifogja választani a
számára a legmegfelelőbb bérlőt. Ejha, hát itt nem gatyáznak! Másnap Fraser és
Steven is kapott egy-egy e-mailt, hogy jellemezzenek engem és írjanak egy-két
sort rólam. Fraser és Steven is megmutatta, hogy mit írnak vissza, de végülis
semmi extra nem volt benne, mérnök lévén precíz és pontos vagyok, Steven még
beletette azt is, hogy a katonai mérnökségen dolgozok, szóval nagy felelősség
van rajtam és megbízható ember vagyok, értékes személy a csapatban. Jó érzés
volt ezt látni, továbbá az is, hogy segítenek megszerezni a lakást! Eltelt 2
nap és felhívtak a közvetítő irodától, hogy megkaptam a lakást a tulaj engem
választott. Kérik, hogy az adott számlaszámra utaljam, át az egy havi kauciót
továbbá vegyem fel a kapcsolatot a tulajjal, aki ugyan csak az irodában
dolgozik és a neve Shane G. Rendben, megtörtént minden majd Shane írt egy
levelet, hogy valamelyik nap este tovább benn maradna az irodába, mert tudja,
hogy este 5-ig dolgozok, így megvár. De jó fej!
Az időpont adott és így az egyik nap nagy
tempóval rohantam is a belvárosba egy régi, szép díszes épülethez. Minden zárva
volt, de csöngettem és Shane nyitotta is az ajtót, egy kicsit kopaszodó,
pocakos, jó megjelenésű ötvenes éveiben járó személy. Kedvesen beinvitált, majd
egy tárgyalóba mentünk ahol hellyel kínált és elkezdtünk beszélgetni. Kérdezte,
ki vagyok, mi vagyok, honnan és merre. Végül hasonlóan a Svájci bankszokásokhoz
a 10 perces normál beszélgetés után rátértünk az üzletre és láthattam a
szerződést és minden egyéb más fontos dokumentumot. Izgultam? Persze, hogy
izgultam, hiszen láthatatlanban kifizettem már így is 600 fontot és most írok
alá egy papírt, ami arra kötelez, hogy további 12 hónapon keresztül fizessem
ezt az összeget ennek a személynek. Nem írtam alá semmit, amíg nem olvastam át
az egészet, nem bízok semmit a véletlenre, de rá kellet jönnöm, hogy mivel nem
magán személytől veszem ki a lakást, hanem egy közvetítő irodától, így én
nagyon sok mindenben védve vagyok és jogilag nagyon jól le vagyok védve. Szóval
minden átolvas és végül mindnet aláírtam, megegyeztünk, hogy Január 4.-én lesz
a kulcsátadás és a mérőórák leolvasása, hiszen január 3.-án térek vissza a
hazalátogatásomból. A januári bérleti díjat meg december végén elég átutalnom.
Rendben, otthonról a neten keresztül ez nem lesz probléma. Kézfogás, boldog
karácsony és újév és már mentem is nagy boldogan haza. VAN LAKÁSOM!
Hétvége, akkor buli, meg még egy kis
szülinapozás is belefér. Szombat révén csinálni kell, ha csinálni kell, szóval
felhívtam a legjobb pizza készítő kislányt, hogy tudna-e nekem egy nagy csípős,
szalámis pizzát csinálni? Igen, jött a válasz. Szóval legyalogoltam a Lang
Stracht-ra és percek múlva meg is kaptam a nagy pizzámat. Közben a kedves Zs.
és T.-vel beszéltem telefonon, hogy akkor ma megnyomjuk a bulit, és hogy a
tempón egy kicsit nyomjunk, mi lenne, ha értem jönnének kocsival. Jó ötlet
volt, de így is fél órát vártam rájuk a hidegben a pizza meg hűlt kifelé. Nem
baj! Végül megérkeztek értem, be a kocsiba és gyorsan fel hozzám. Be is vertem
egy kis Morgen kapitányt, hogy a hidegvízben a tusolás jobban menjen és szinte
már készen is voltam. Elmentünk T.-hoz és a legnagyobb meglepetésemre egy kis
ajándékkal készültek nekem. Iszonyatosan meghatódtam, mert nem készültem rá,
nagyon jól esett ez tőlük, látszik, hogy ebben a szar, mocskos világban vannak
még rendes igazán jószívű emberek.
26 és teljesen idióta...
A muffinok és az ajándék valami hatalmas
volt. Mit kaptam ajándékba? Hajvasalót, mert mindig szegény Zs. hajvasalóját
kéretem kölcsön hétévente, hogy a tarajomat belőjem. Lehet megunta, de attól
függetlenül egy hasznos ajándék nekem, mert a tarajhoz kell a hajvasaló és
hajópadló lakk!
Még egyszer köszönöm nektek nagyon szuperek
vagytok!
