2015. március 1., vasárnap

Felkapcsolták a villanyt!



    Most már nem egyszerű, de ha jól emlékszem akkor 2014. november 27,-én péntek este kapcsolták fel a díszvilágítást Aberdeen fő utcáján a Union Street-en. Munkából haza, semmi nagy extraság, öltöny le, játszósba be és várom is L.-t mert még vasalni fog rám, ugyanis a hétvégén nem tud jönni így most pénteken megcsinálja az egészet. L. megérkezett, de mondta, hogy mi lenne, ha a lámpa kapcsolás után vasalna, mert most találkoznia kell egy barátnőjével, akivel együtt fogják megtekinteni az egész rendezvényt. Ok, cipőbe be és más Pistivel és L.-el haladunk is lefelé a Union Street-re, de közben véletlenül elhaladtunk a Noose & Monkey Pub mellet, így csak győzött a szesz és betérünk, hogy megfáradt testünket és lelkünket feltöltsük Edinburgh legkiválóbb söreivel és némi nemű vodkával, hogy azért csak ne fázzunk! Lement egy-két vodka, de a sörrel azért csak nem haladtunk akkora tempóval ami kedves L.-nek tetszett volna, így ő bejelentette, hogy mivel a barátnőjével időponthoz van kötve a találkozás, ő elindul előre és majd valahol a tömegben a fő utcán megtaláljuk egymást. Persze, sima ügy, menj csak! Mi maradtunk és szépen lassan elkortyoltuk a maradék italunkat és csak meredtünk kifelé a párás ablakon az utcát figyelve… Jaj, de kis romantikusak vagyunk…

Sör bent, vodka dolgozik, pont üzemi hőmérsékleten vagyunk, szóval irány a fő utca. Nem kis tömeg van, szóval nem is küzdünk azzal, hogy L.-t simán megtaláljuk, jobb ha telefonálok, hogy egy kínai és egy fekete mellet állok, te merre vagy? Ő találkozott a barátnőjével és mondta, hogy a Primark bejáratánál van. Értettem, megyünk oda Pistivel. Persze, hogy nem találtuk meg őket, mert iszonyatosan nagy tömeg volt. Éppen csak helyezkedünk, hogy az utca kövéhez egyre közelebb jussunk amikor halkan, de egyre erőteljesebben elkezdtük hallani a skót duda csodálatos zenéjét. Egyre erősödő dallam mellet már láttuk is az emberek válla mellet, hogy komoly dísz ruhában vonulnak fel a zenészek. Elöl a dudások, majd szépen sorban jön a többi hangszeres és végül a menetet a dobosok zárták. Én nem is tudtam, hogy itt lesz ilyen parádés felvonulás, szóval én nagyon boldog voltam, amikor ezt láttam, mert a zenészek után már szorosan is jöttek a Mikulások és az angyalkák. Szuper látvány volt, éreztük, hogy tényleg itt a december és lassan karácsony van. Jöttek autón is a felvonulok, de ami egy kicsit verte a biztosítékot, hogy a csillagok háborúja karakterei miért voltak a Mikulások és az angyalkák között. Nem is érdekel és nem is keresem a logikát. Ez a fejlett nyugat. Ópiumtól ittas elme sok mindenre képes… Kukásautó és más-más utcaseprő gép és autó is felvonult. Pisti néz rám, hogy mi köze van ennek a karácsonyhoz. Mondom semmi, de a város mondjuk igen büszke lehet arra, hogy mennyi energiát fektet abba, hogy tisztán tartsa a köztereket. Én minden reggel amikor megyek a munkába látom, hogy az utcaseprő autó illetve sok-sok munkás takarítja a szemetet az utcákon. Jó dolog ez, de közben szomorú is, hogy az emberek miért annyira bunkók, hogy eldobálják a szemetet amikor tényleg majdnem minden 10 méteren van egy kuka.

Lassan befejeződött a felvonulás, sok érdekes emberrel és jelmezes figurával amikor éreztük, hogy lassan itt az idő és fel fogják kapcsolni a nagy dísz fényeket, és hoppá, már égtek is. Tényleg szuperek voltak, nagyon jól néztek ki. Van benne valami jó, valami üdítő, valami büszkeség. Ott vagy és örülsz, mert van valami jó program, van egy ok, hogy kimenj, találkozz emberekkel és beszélgess, egyszóval élj! Jó volt és mellé nagyon csodálatos volt az egész.

A dudások
 A díszvilágítás

 Lassan oszlik a nép és mi találkoztunk L.-el és kedves kis barátnőjével D.-vel. Mivel tudom, hogy L. itt hagyja Aberdeen-t és leköltözik Angliába Manchester-be és egyenlőre úgy néz ki, hogy nincs hölgyeményem, aki vasalna rám, így azonnal megragadva az alkalmat elkezdtem D.-t fűzni, hogy nem-e lenne kedve hetente egyszer meglátogatnia engem és ingyen bérmentve kivasalni az ingjeimet. Ennek az lett az eredménye, hogy még hatásosabb legyek, kitaláltuk, hogy beülünk a Korova-ba egy italra, hátha megváltozik D. véleménye a vasalásról. 

Egy vodka, két vodka, közben beszélgetünk ki honnan, ki merre tart az élet nevű játékban. L. jelezte, hogy lassan menjünk, mert neki ugye még vasalnia is kell és utána ő még megy gyorsan haza mert jönnek hozzá vendégek. Nem tudtunk azonnal elindulni mert D. megkért minket, hogy várjuk meg mert jön a nővére A. és nem szeretne egyedül maradni a pubban. Rendben megvárjuk. Perceken belül az ajtón be is lépett A. Volt benne valami, nekem első látásra nagyon szimpatikus volt, helyet foglalt köztünk és már kezdtük is vele is a beszélgetést, de ami az alap szimpátián kívül még jobban felkeltette az érdeklődésemet vele kapcsolatban az az, hogy Offshor-ral foglakozik. Jaj de jó, kezdtünk volna belemelegedni a beszédbe, de L. már nagyon nyavalygott és jobbnak láttuk elhagyni az objektumot. Én hülye voltam akkor is és nyomtam a szöveget, szédítettem a lányokat. Úgy búcsúztunk el, hogy nagy ölelések és puszik váltották egymás és A. első komoly mondta rólam csak annyi volt, hogy „ez az ember őrült…”