Költözés

Greetings!

Kitakarítottuk az egész lakát és átköltöztem a nagyszobába, ami körülbelül 5 percet vett igénybe. Nincs még egyelőre semmim, csak pár gatyám pólók és kész. Szörnyen keletem fel, jaj, tiszta horror volt az első éjszaka a nagyszobában. Nem az ággyal volt a baj, hanem az ágy elhelyezésével, a szoba közepén van és valahogyan sehogyan sem találtam éjszaka a helyemet, vagy valaki hiányzott mellőlem… Szóval sokat forgolódtam. 

 Az új szobám

Reggel bőséges kávé és rohanok be a belvárosba, hogy vegyek egy mobilt. István ajánlotta, hogy a Georege Street-en van egy üzlet ahol lehet használt mobilokat venni a másik meg a Union Street-en a CEX. Megyek is a George-ra és meg is találom az üzletet. Beléptem és mondtam, hogy érdeklődnék olyan mobilok iránt, amik 3G rendszeren működnek. Gyors válasz: Bocsánat, de mi nem értékesítünk mobilokat, csak javítunk! Köszi, István a tanácsot, de legalább ismerem a Georeg Street-et. Megyek előre a fő utcára és bemegyek a CEX-be, itt nem csak mobilokat lehet venni, hanem videó játékokat és DVD-ket is, szerintem új kondícióban lévő dolgok nincsenek is. Itt minden használt, pár fontért veszed a dolgokat, de pár fontért el is tudod adni őket. Nézegetem a mobilokat és a Samsungok vannak olyan árban, ami most nekem megfelelő lenne. Természetesen kártya függetlenek és annyira nem is kopott. Szóval megyek és egy kedves kis hölgytől érdeklődöm, hogy, mi a helyzet a gépekkel, legnagyobb meglepetésemre még garancia is van rájuk attól függetlenül, hogy 2nd hand termékek. Mondom, hogy akkor szeretnék egy Samsunk Galaxy Ace GTS5830-ast. Kettő volt az üvegvitrinben és én a kevésbé kopottabbat választottam, mert mind a kettő 75 font volt. Semmi extra nem volt, nincs szerződés, nincs semmi. Kaptam még egy töltőt hozzá és egy kis dobozban benne volt minden, a blokkal együtt 12 hónap garanciát kaptam rá. Szerintem egy használt eszközért nagyon remek az egy év garancia. Sietek haza és már installálom is a mobilt. Kezdő lépések orosz nyelven, még jó hogy tudok oroszul, ezek szerint az előző gazdája orosz lehette, vagy csak egy oroszul tudó személy volt. Ami még jó, hogy brit töltő van hozzá, szóval nem kell többet szenvednem a konnektorral sem. Jól van, a mobil működik, és lassan idő van Imi is jön értem, hogy menjünk Dyce-ba a cégekhez. 

 A CEX üzlet a Union Street-en

Az új mobilom igaz 2nd hand, de legalább működik

Gyors tusolás, borotválkozás és már csörög is mobilom Anna hív, hogy menjek le, mert a ház előtt vannak. Sietek le és érzem, hogy öltönyben iszonyatosan meleg van, délután 1 van és süt a nap. Kiérünk és kezdjük is, az egyik 30-as lista nálam a másik meg Anna-nál. Nem egyszerű a bazi melegben, keresni a listán cégeket, jól van, megvan az első, megyek is be és a szokásos dolgokat mondom el. Imi közben elkezdte nyomatni a lég kondit a kocsiban, jaj de büdös volt először, de valamit valamiért. Szépen járom be a cégeket és mind a két lapról pipáljuk azokat, amiket már meglátogattam. Volt hely ahol azonnal tudtam beszélni a főmérnökkel és mondta is, hogy neki kellene egy fiatal tervező, de a Manager engedélye nélkül nem lehet semmit sem csinálni, szóval továbbítja a CV-met. Volt hely ahol alig akart meghallgatni a kis fiatal recepciós csajszi és volt olyan hely is, hála égnek csak egy ahol mondták, hogy esélytelen, hogy elfogadja a CV-met. A céghez állásra csak neten keresztül lehet jelentkezni, ha van egyáltalán üres pozíció. Köszönöm… De nagytöbbségében, mindenütt kedvesen fogadtak és sok helyen megdicsértek, hogy milyen Smart vagyok! Voltak helyek, ahol a főbejárat zárva volt és egy kis papíroson írták, hogy a recepció nem itt van most és nyíl mutatja az utat. Én megyek is a nyíl irányába és találok is egy ajtót, de látom, hogy a cég műhelyes. Nem vagyok, szégyenlős nyitok is befelé és egy hatalmas csarnokban találtam magam ahol az emberek tömege dolgozott. Haladva előre szépen lassan mindenki kezdett leállni, mert nem nagyon voltam olyan ruhában, ami oda való lenne. Egy dolgozó jött is kérdezni, hogy miben segíthet, mondom is, hogy én a recepciót keresem. Ááá igen, az most nem ebben az épületben van, hanem a másikban, de a főbejáratnál ki is van írva. Köszönöm, de visszamegyek leellenőrizni mi is van végül is kiírva és tényleg az van, hogy nincs itt és a másik épületben van. Lehet, el kellet volna olvasni az egészet. Jól van okos a Tamás! Iszonyatosan meleg van. Anna rosszul is lett, ki kellet kapcsolni a lég kondit, mert az öreg Lexus ereszti valahol a vizet. Érdekes látvány, ahogy megállunk egy cég előtt, én bemegyek öltöny-nyakkendőben eladni magam, mint gépészmérnök, és amikor kilépek az ajtón Imi már nyitja is fel a motorháztetőt és már mind a ketten derékig vagyunk elmerülve a motortérben, hogy hol ereszt a gép, közben egy fiatal szőke csaj a hátsó üléseken alszik magzat pózban. Ügyesek vagyunk. Nagyon izzadok és fáradok, összesen 33 céget látogattunk meg nagyon rövid idő alatt, mivel elfogyott a CV-m, elindultunk haza. Én már nagyon le akartam venni az inget és egy jót akartam tusolni. Felfrissülve megnyitom a leveleimet és már látom is, hogy van cég, ami jelzett vissza, hogy a HR-es osztály megkapta a CV-met, de most továbbítják a fő-fő HR-eseknek, szóval várjak türelemmel. Ez remek érzés, beborulok az ágyba és már horpasztok is, másnap reggel 8 kor keletem fel.

Egy munkás nap

Csókolom Óvó néni, szervusztok, kispajtások!

Mondtuk régen, feszesen állva a nagyterem bejáratánál, vagyis nálunk így ment a mi óvodánkba, de ahogy drága Anyukám mondja a gengszter képzőben. Pedig szuper hely volt, megtanultunk gyurmázni és 3 év alatt az is sikeresen elvégeztem… 

Fura gondolatok támadtak meg aznap reggel, te jó ég, de régen is volt az ovi, ok, Mozilla, új lap, youtube, Belga ovi… Nyugszik is a kis lelkem, kellemsebben is veszem a levegőt, nem zihálok, de ma van valami bizsergető érzés a levegőben.

 

Az egyszem A4-es lap 2 oldala a 114 cégnévvel

A leszelektál 60 cég név és főbb foglalkozási körük

Forralom a vizet, csinálom a kávém és stílust váltok, ma keményen Auróra fog menni egész nap, tolom is a Balkán expresszt meg az Előre kurvák, gengszterek albumokat. Kezdem kidolgozni a tegnap összegyűjtött nevét. Komolyan nem gondoltam volna, hogy ennyi céget fogunk össze írni, majdnem az egész nap ráment, mire mindent szépen kiírtam és mindennek utána néztem, hogy melyik mivel foglalkozik. Sikerült összesen 3-4 éttermet is felírni és akadt közte olyan is, ami már megszűnt vagy elköltözött Aberdeen-ből. Szummázva összesen arra az egy szem A4-es lapra 114 céget sikerült felírni, amiből válogatás után 60 maradt. Nos el tudjátok képzelni az a 114, hogy mekkora helyen lehet, sajnos kis hazánkban nem nagyon van egy helyen egy városon belül ennyi. Ez pedig csak Dyce, múltkor meg WestHill-ben voltunk. Hihetetlen. Szóval 60 cégre sikerült leszűkíteni a kört, nem kevés, ez magyarán 60 CV és 60 elbeszélgetés a recepción, vagy ha van rá mód azonnal a Manager-el. Hívom is Imi-t, hogy készen vagyok a cégek szűrésével és mondjon egy számot szerinte menyit sikerült eleve össze írni és mennyi maradt belőle. Imi összesen 20-25-öt mondott és úgy gondolta ebből max 10-15 maradt versenyben, nagyon ő sem hitte el a 114 cég nevet. Leegyeztettük, hogy másnap, azaz hétfőn délután olyan 1 óra fele el is megyünk beadni a CV-ket. Én meg, hogy fel tudjak készülni el kezdtem a 60 darab CV kinyomtatását, azért az sem egy egyszerű feladat, kinyomtatni, összetűzni, szépen elrakni. körülbelül a felénél a nyomtató elkezdte bejelenteni, hogy a fekete tinta kezd fogyni… Jaj de szuper… Nah majd valamit kitalálok rá. de legalább 30-34 darab megvan, azért az sem rossz mennyiségű cég.

Estefelé, István bejelentette, hogy lenne egy kis meló, bejelentkezett a hirdetésre egy idősebb házaspár, hogy nem nagyon megy már nekik a laptopjuk és nézzünk már rá. Ok. Hozták is a gépeket és semmi extra nem volt velük, csak újra kellene már rakni az operációs rendszert, mert vagy 3 éve ugyan úgy fut. Természetesen rengetek fölösleges program is gátolta a normális, gyors futást. Nagyjából pár óra alatt rendbe is raktuk a gépeket, mondjuk én nagyon megszenvedtem az enyémmel, mert sehogyan sem sikerült felrakni rá a normális Wi-fi drivert. De estére minden kész lett, és egy kis plusz pénz is nagyon jól jött, főleg, hogy még mindig nincs mobilom, meg a nyomtatóban is kifogyóban van a fekete tinta. Hulla fáradt vagyok, ma nagyon sok mindnet csináltam és másnap mosolyogni kell a cégeknél, benyomom az Adveture Time sorozatot, de 2 perc múlva már alszom is. Aki esetleg nem ismerné az Adventure Time rajzfilm sorozatot az nézzen utána, nekem húgom ajánlotta és nem is csalódtam benne, aki szereti az elvarázsolt világokat a fura groteszk dolgokat, annak csak ajánlani tudom, amúgy jó kis rajzfilm.

Adventure Time

Legyetek jót és fogagyatok szót...

Dyce industrial estate

Szisztok!

Szombat reggel van, és teljesen elszánt vagyok, Imi-ék pakolásznak, mert aznap lesz az utolsó éjszakájuk a lakásban, másnap véglegesen elköltöznek Anna bátyjához. Segítek lehordani a rengetek cuccot, hihetetlen mennyiségű női csecse-becse, ruha, cipő… Csak röhögök, le merem fogadni, hogy Imi egy kis táskába bepakolja az összes holmiját és megfogja a basszus gitárját és kész. Nagyon mások a nők és a férfiak. Lassan végzünk a cuccokkal és irány Dyce, mert Tamás ott lakik, ott lesz Imi-ék új lakása. Tőlünk a Mount Street-től nem sok, max 20-25 perc autóval, azért ez egy nagyváros, busszal vagy gyalog, nem egyszerű. Ott vagyunk a lakásnál és felpakolunk, be kellene rendezni a kis szobát, én egyből elmondtam a véleményemet, hogy a 4 négyzetméteres szobába, hogyan kellene bepakolni az ágyat és a két komódot. Természetesen az én elrendezésem nem tetszett, így én ki is mentem a nagyszobába, ahol találtam egy kis távirányítós helikopter, annyira szuper vagyok, hogy a távirányítós is megvolt. Életemben nem pörögtem ennyit egy játékkal, hál égnek Imi-ék annyit szenvedtek a szoba berendezésével, hogy én majdnem egy órát játszottam a kis helikopterrel. Fekszem a földön és mosolygok egy kis géppel. Elvan a gyerek, ha játszik. Vége, Imi-ék elkészültek, így mennünk kell Dyce városrész ipari telephelyére. Onnan persze nem volt sok, maximum 5-8 perc és már meg is láttuk az első nagy olaj céget. Imi bepakolta az autót 2-es be és szépen rötyögtünk. Aberdeen repülőtere is itt van, az olaj cégek a leszálló pálya 2 oldalán helyezkednek el, nagyon sok felszálló és leszálló gépet lehet itt látni és jó közelről. Továbbá komoly helikopter csomópont is itt van és így lehet látni jó nagy gépeket, lehet látni a berakodásukat és felszállásukat is. Nekem nem volt időm nézelődni, mert mind a ketten csak sorolták a cég neveket én meg serényen írogattam az egyetlen egy A4-es papíromra a combomon a hátsó ülésen. Lassan de biztosan be is telet mind a 2 oldala és az ipartelepen vagy 10x végigmentünk, hogy fel van-e írva minden cég. Ez procedúra így autóval, szépen kényelmesen megvolt vagy másfél-két óra alatt. Bele gondoltam, ha ezt mind gyalog kellene megtennem, talán egy rendes teljes napot el vett volna, de így autóval nem volt vészes, főleg szombat révén, szinte teljesen lakatlan volt az ipartelep, mindenki otthon vagy tök részeg… 

Lassan hazamentünk, mert Imi-éknek menni kell dolgozni, én meg böngésztem a neten az állásokat, majd este megint úgy határoztam, hogy kisétálok hozzájuk. Az utat ismerem és az az 1-1,5 óra teljesen kikapcsol, remekül fel tudok töltődni. Talán azért is, mert mennem kell, a belvárosban vagy 10-15 percig majd jön egy szuper, fás, ligetes rész ahol szép kis kertes házak vannak. Nagy a csend és a nyugalom, szeretek arra sétálni. Odaérve a Store-hoz, pont kifogtam azt az időt, amikor Imi nem volt, mert pont kiszállt egy címre. De tudtam közben másokkal beszélni és kérdezték, hogy pontosan honnan is sétálok ki ide, torzulnak az arcok és összevonják a szemöldöküket, megint megkaptam a „nem vagy normális” jelzőt. Pedig én szeretek sétálni, Fores-t meg szeretett futni…