2014. szeptember 15., hétfő

Skizofrénia tünetei



A party hard indulna, ha L. nem küldött volna egy olyan sms-t, hogy a „mai nap sztornó, mert egy munkatársam beteget jelentett, és így benn kell maradnom éjfélig!”. Tudjuk, miért kell pénteken beteget jelenteni. De most mi akartunk bulizni. Hívom kedves L.-t, hogy nem kell itt izgulni, ha éjfélkor végzett, akkor nyomban jöjjön és kezdünk neki a borozásnak, mivel a szórakozó helyek, csak hajnali 3-ig vannak, nem megyünk bulizni, csak borozunk és dumálunk. Az estére bevásároltam borokból és komoly konklúziót tudtam levonni, lassan de biztosan összeállt a kép a kinti borokról, amiket nagy hipermarketekben lehet venni. Szóval válogatok, mert miből, vannak botok 2-3 Fontért és vannak borok 10-15 vagy akár 20 Fontért is. Válogatva a spanyol borok között kiválasztottam egy 2009-es Espartero Rioja-t. Tudom, hogy nem szabad rossznak lenni-e, de az egy kicsit tartok tőle, mert csak 6 Font volt.
 A Spanyol borocska

Kolás mulatságnak egy dél Afrikai vörösbor lett kiválasztva, annyira noname, hogy még a szőlő nevét sem írták rá, de mit várjon az ember 3-4 Fontért. Kotorászva a polcok között egyszer csak egy Magyar zászlóra lettem figyelmes és egyből meg is jegyeztem magamban, hogy ennyira alja bort még nem láttam, hogy az Olasz zászlót rosszul nyomtatták rá. Kicsit jobban megvizsgálva, kiderült, hogy nem nyomtatásai hiba és valójában Magyar borra akadtam. Megvizsgálva a palackot azt olvasom rajta, hogy ezt a Hiltop Neszmély Zrt. gyártotta és palackozta Neszmélyen. Alapvetően egy 2012-es Cabernet Savignonról van szó. Az ára 6 Font, de nem tudtam ott hagyni, kíváncsi voltam rá. 
A Magyar csoda Aberdeen-ben

Hazasétáltam és beraktam a hűtőbe a borokat, vártam, hogy eljöjjön az éjfél és megérkezzen L.. Szépen lassan le is szállt az éjszaka és a köd is és L. is telefonált, hogy itt van a ház előtt. Nem lehet csöngetni vagy hangoskodni, ugyanis a lakótársak már húzzák a lóbőrt, ők másnap melóznak. 3 ajtó és 2 szoba választ el tőlük, de majd odafigyelve fogok ordenáré módon viselkedni L.-el. L. hozott egy Large pizzat, ami kedvencem, azaz semmi extra nincs rajta csak paradicsomszósz, erős paprika, kolbász és vastagon sajt rajta. Óvatosan majd a bor mellé, jó lesz az! Elkezdtük a borokat kóstolni, L. kólás Afrikai kombót nyomott egy vizespohárból, én egy kicsit adtam a feelingnek és egy rendes nagyméretű borospohárba töltöttem ki a Spanyol Rioja bort. Nos, kedves barátaim, azaz a tény, hogy rossz Spanyol bor nincs az tényleg igaz, de nem mondanám, hogy nagy kedvenc lesz. Nem volt olyan karakán, robosztus íze, mint egy mondjuk egy Villányi Savignonnak, vagy mint egy ottani Zwigelt. Nem volt rossz, el is fogyott, csak egy könnyebb bornak mondanám, én a keményebb borokat szeretem. Sír is a szám egy jó barrique borért. Nah majd karácsonykor be is tárazok belőle és hozok én ide finom Magyar bort, tököm a túró rúdiba… Szóval a Spanyol után felbontottam a Magyar csodát… Hát igen… Olcsó, gyenge, aki nem ért hozzá az esetleg azt mondaná, hogy igen, nem rossz, de a kolát elbírja, de én azt mondom, hogy még megittasodva sem volt az igazi. Csak fél üveg ment le belőle.

A lenyelt borok mennyiségével egyenes arányban hangosodott a zene és felváltva mentek a Magyar Punk illetve a Magyar Hungarista dalok. Hajnali 3 fele ki is találtuk, hogy nekem kellene csináltatni nemzetközi TAJ kártyát. Mondom, hékás, nekem van olyanom, csak drága Imre barátom azt mondta, hogy ne hozzam ki magammal, mert semmire nem való idekint. Még anno megcsináltattam Miskolcon, de pont akkor, amikor leszereltem az Elastico Kft-től. Hugom mondja, hogy csináltassam meg, mert az jó dolog, hiszen Svájcon kívül az egész Unióban elfogadják. Rendben. Bementem a „mit tudom én, hogy hívják” azt a hivatalt és kaptam időpontot az Uniós TAJ-ra. Másnap visszamentem és mondta a kedves kis hölgy, hogy nem lehet nekem ilyen TAJ- kártyám, mert 2 hete nincs munkaviszonyom, és amúgy is minek nekem Uniós TAJ kártya. Én meg szépen megválaszoltam a néninek, hogy Erasmus rendszerrel utazom Berlinbe a műszaki akadémiára másfél évre, hogy tanuljak valami okosat, hogyan kell fasza autókat gyártani és tervezni! Ja, hát az más, akkor természetesen ki tudjuk állítani ezt a kártyát, de az előállítási díja 3000 HUF. Csodálkoztam volna, ha ingyen lett volna, hiszen ki kell nyomtatni egy plasztik kártyát ott helyben az adataimmal. Szóval van ilyen kártyám, de Szegeden pihen a dokumentumaim között a fiókomban. De L. mondja, hogy itt csináltassam meg, mert ha Magyar földön meg akarom szüntetni a TAJ-omat, akkor ez még jól jöhet. Jelenleg én havonta 6000 HUF-ot fizetek a Magyar államnak, hogyha rosszul vagyok, akkor kijönnek értem és újraélesztenek, vagy élvezhetem a korházi életet, mert rendesen fizetem. A rendszer szerint én otthon vagyok, gépészmérnökként anyámékkal élek és munkanélküli vagyok. Célom az volt, hogy nagyon ne kerüljek bele semmilyen rendszerbe, hogy én külföldön tartózkodom, ezért is mentem be anno a NAV-hoz és kértem csekkeket előre decemberig. Anyu lelkesen havonta befizeti a postán… Nem is vagyok Magyarországon. Nem nagyon látom értelmét ennek a havi 6000 HUF-nak. Szerintem megszüntetem, ha esetleg pont otthon vagyok és pont valami nagy bajom van, akkor vagy ki perkáljuk valahogy vagy az Uniós, de UK feliratú TAJ számmal és kártyával elvileg életben kell tartaniuk. L. mondta, hogy itt teljesen ingyen van a kártya és be se kell menni, csak neten ki kell tölteni az adatokat és el kell nekik küldeni. A kártyával Magyarországon elvileg egyszeri orvosi ellátást kaphatok ingyen, vagy bármi mást, amihez orvos kellene, például ezzel a kártyával a tüdőszűrés ingyen van, de minek használjam el, ha az csak 1500 HUF a szűrés. Szóval, ha Karácsonkor bele akarok fulladni a halászlébe ezzel, megmentenek. Jól van, akkor hajnali 3 kor nyissuk meg a honlapot és töltsük ki az adatokat! Kicsit viccesen ment, de próbáltuk komolyan kitölteni, hiszen egy okiratról van szó…
Az értelmesen kitöltött adatok hajnali 3-kor

Úgy határoztunk, hogy mégsem most kellene ezt megcsinálni és inkább menjünk aludni. Mondanom sem kell, hogy nyomban el is aludtunk, nem nagyon kellet altatni minket, hiszen a pizza és a borok nyomták ránk az álmot, meg eleve mind a ketten munka után és egy nehéz hét után ragadtuk meg a szeszt! Reggel arra kelünk, hogy a kedves lakótársunk nyitott ajtó mellet skype-ol a szüleivel. Nem kell ordítani, halják ők azt… Beszélgettünk L.-el, hogy igen fain volt a tegnap este és természetesen meg kell ismételni. Ami az egészben a legrosszabb, hogy ő megy most munkába és nem néz ki elég szuperül. Az élet kemény, és a gyengék elesnek. Reggeli fél 9-es forró kávénál nincs is jobb a világon. L. még mindig tropa, de menni kell, a munka vár. Elköszöntünk és megdumáltuk, hogy még megismételjük ezt az estét. Én ülök, le a géphez kitöltöm rendesen az Uniós kártya honlapját, hogy minél hamarabb megkapjam. Közben jön Judit, és kérdezi, de látom rajta, hogy nagyon óvatosan kezd be a mondanivalóba. „Te figyi Tamás, most ne haragudj meg, de lenne egy kérdésem!” Mond… „Te sokat szoktál magadban beszélgetni? Mert hallottam, hogy elég komolyan elbeszélgettél magaddal és megváltozott hangon válaszoltál magadnak…” He figyelj már… Nem vagyok én skizofrén, téged nem zavar, hogy itt volt az éjszaka L. és itt is aludt és vele beszélgettem reggel, nem vetted észre, hogy egy pár cipővel több volt az előszobában? Mondjuk a lehető legértelmesebb emberrel kell mindig beszélni, tehát magammal… Ez most komoly? Igen… Basszus semmit nem vettem/vettünk észre Pistivel. Az igen, pedig ment rendesen a PANK zene hajnalban, de a csodás 3 ajtó csodákra képes. Szóval tudok én csenden, ordenáré módon bulizni, jó gyerek vagyok én, kész csoda annak, aki velem lakik…