A
fogaskerekek szilárdsági méretezésének az idők folyamán négy fő szempontja
alakult ki.
Legkorábban
a fogtörés elkerülésére vonatkozó számítások alakultak ki. Elsőként Thomas
Tredgold publikált 1822-ben egy tudományosan megalapozott, szélsőérték számítás
eredményeket nyert közelítő eljárást a fogtőteherbírás számítására, amely Carl
von Bach fejlesztett tovább.
A
fog alakjának pontatlan megközelítésére alapozott módszerek az amerikai ipar
igényeit a XIX. század végére már nem elégítették ki. Wilfred Lewis 1892-ben
egy Philadelphiában rendezett konferencián ismertetett egy, a fog pontos
alakjára alapozott eljárást, bevezetve a fogalaktényező ma is használatos
fogalmát.
A
XX. század elején a fogaskerékpárok által átvitt teljesítmények növelésével
egyidejűleg jelentkezett a kopás és a pittingképződés, amelynek körülményeit
elsőként Vidéky Emil tárta fel és ismertette 1908-ban, de ebben a vonatkozásban
csak Earl Buckingham 1926-ban kidolgozott méretezési módszere terjedt el.
Berágódással
az amerikai Almen után H. Blok foglalkozott, aki 1937-ben publikált általános
érvényű megoldást és bevezette a hővillám fogalmát.
A
fogaskerekek szilárdsági méretezése a második világháborút követő időkben
intenzív fejlődésnek indult. Európában elsőként G. Neimann professzor, az
USA-ban Wellauer és Dudley ismertettek újabb és korszerű számítási módszereket.
A Szovjetunióban is megindult a szisztematikus kutatómunka.
Hazai
szinten a Niemann és a Botka-Erney szerzőpáros által adaptált és kiegészített
Dudley-féle számítási módszerek használatosak.
Vidéky
Emil Budapest, 1879. febr. 18. – Budapest, 1960.nov.12.
Gépészmérnök,
egyetemi tanár
A
budapesti műegyetemen szerzett diplomát. 1901-től Schimanek Emil mellet
tanársegéd, 1904-től adjunktus, 1913-tól magántanár és a Fővárosai
Iparrajziskola igazgatóhelyettese. Az 1910-es években a felületei feszültség
Hertz-féle egyenletei alapján új módszert dolgozott ki a fogaskerekek
méretezésére. Az 19-as években bevezette a fogaskerék-számításba az involut
függvénynek elnevezett új szögfüggvényt. A fogkapcsolás kinematikájának
vizsgálata során számos korábban tisztázatlan problémát oldott meg. Az első
magyar fogaskerék-monográfiák szerzője.
Egy
kis csemege arról, hogy a szakmámon belül igenis vannak neves magyar mérnökök,
amiért írtam ezt, az azért van, mert sok a gépészmérnök és leendő mérnök
olvasóm, és ne csak a nyers dolgokat tudják a szakmáról, ismerjék meg az
embereket is. Ez csak egy kis érdekesség lett volna. Lehet érdekes azoknak is,
akiknek nem ez a szakterületük.
Péntek
van, benn vagyok és ezerrel alkotom a rajzokat. Sikerült annyira elmerülni egy O-gyűrű
megrajzolásában, hogy sikeresen ellőttem a teljes ebédszünetemet. A szimpla
gyűrű megrajzolása nem nagy kunszt, a gyűrűt megrajzolni, úgy, hogy egy ellipszis
metszetű tengelyen ellipszis alakja legyen, sem bonyolult. Ami a nehézséget
adta az az, hogy ezt a két külön formát egy fájlban és egy rajzként kellene
dokumentálnom. Tehát amikor kiválasztom a gyűrűt a beépítésre a szoftverben,
akkor azonnal jelezze nekem a program, hogy ennek az alkatrésznek 2 típusa van.
Az egyik típus az alap állapot és a másik, pedig azaz alak és állapot, ahogyan
használni fogjuk. Így ha más is megnyitja, vagy beakarja építeni, nem kell neki
megrajzolnia. Hiszen ha sima kör szelvényű tengelyre akarja ráilleszteni, akkor
az alap állapotú O-gyűrűt fogja használni. Nem volt egyszerű, hiszen programon
belül, ha megcsináltam az egyiket és utána elkezdtem a másikat, az felülírta az
előzőt és hibát észlelt, nem lehet megalkotni a szoftver környezetében. Másfél
órás rötyizés után és semmilyen segítségkérés nélkül, sikerült megalkotni azt a
fránya gyűrűt. Büszke voltam magamra és éhes…
Délután
fele végezve a feladatimmal érdeklődtem a következő project után. De semmi
extra nem volt előkészítve és nem nagyon volt hirtelen olyan feladat, amivel el
lehettem volna. Munka híján Danny-vel átmentünk a fejlesztési osztályra „rajzleadás”
néven. Újra találkoztam olyan emberekkel, akiket csak az első héten láttam.
Érdeklődtek, hogy tetszik a Divex és milyenek a feladatok és munkatársak. Természetesen
csak jókat mondtam, mert ez az igazság is. Beszélgettünk a hobbykról, sportról,
autókról, csajokról és persze az ital lett a vége. Érdeklődtek merre lakom és
mondtam, hogy a Mount Street-en. OOO az szuper mondja az egyik srác, akkor mi
közel lakunk egymáshoz, nincs kedvem meginni valami és dumálgatni? Nekem, hogy
a viharba ne lenne kedvem meginni valamit, a mi butit?! De leszögeztem, hogy
csak olyan helyre van kedvem menni ahol még nem volta, szeretnék megismerni új
helyeket. Rendben és merre voltam eddig? Szóval! Siberian Vodka Bar, Triple
Kirks, Noose and Monkey, Exodus. Rendben akkor majd elmegyünk a Revolutionba
ami a Szibéria bár mellet van. OK. Kérdezem mikor, és a jövő hét lett megszavazva,
mert pénteken jön a fizu, az a hónap utolsó munkanapja. Mert mi így kapunk
fizetést, minden hónap utolsó munkanapján. Remek, remélem, nekem sem lesznek
gondok a banki dolgokkal és akkor tényleg meg lehet ünnepelni az első, igaz,
fél havi fizetésemet a munkatársakkal. Telik az idő és csak sikerült ezt a
rajzot leadni másfél óra alatt, és már nagyon közel voltunk a 17 órához. Vissza
az irodába, fel kell töltenem a központi rendszerbe a heti munkámat. Egy
jobbféle táblázatrendszer. Mindenhez van kód. Meg kell keresnem a kódokat. De
az sem annyi, hogy én a COBRA-n dolgozok, azon belül is szinte minden nagyobb
egységnek van külön kódrendszere. Például a COBRA munkán a tartályokhoz kapcsolódó
munkák. Nem olyan egyszerű ez a dolog, most még nekem, de majd belejövök.
Szépen kitöltöm a dolgokat, majd kinyomtatom, és oda adom Jurgina-nak. Minden
szuper és fain. Eljött a munka vége, elköszönök mindenkitől és jó hétvégét
kívánok mindenkinek. Lenn amikor éppen kijelentkezek a cégből és beírom magam,
Jurgina kérdezi, hogy merre megyek? Mondom Aberdeen centere felé tartok,
mondja, hogy ő meg a George Street-re megy, jaj de szuper az tőlem 20 m-re van.
Szóval megköszöntem a lehetőséget, hogy haza tud vinni. Jött velünk egy másik
lányka is az osztályunkról. Nagyon jót elbeszélgettünk a haza útról, de
leginkább megint a piálásról volt szó. Oké fiatalok vagyunk és péntek van. Jurgina
boros és érdeklődött, hogy én hogyan állok a borokkal. Örültem ennek a
kérdésnek, mert végre van valaki, aki boros és akivel esetleg lehetne tapasztalatokat
megosztani. Ő is a vörös és száraz borokat kedveli, egyből volt téma és végül
megint a magyar borokhoz jutottunk el, hogy azok nagyon jók. Megígértem, hogy
karácsonyról hazatérve hozok nekik finom villányi és egri vörösborokat. Örültem,
hogy kocsival vagyunk, mert fél 6-ra sikerült is hazaérnem, végre egyszer nem
fél 7 és 7 között érek haza. Így van időm foglalkozni a saját dolgaimmal,
vagyis készülődök a holnapi napra, mert bankot kell hódítani.
Szombat
reggel, szépen felkeltem időben, megittam a kis napindító kávémat. Majd a
dokumentumokkal és az új munka igazolásommal elindultam a TSB bankba. Benn a
bankban odalépek a recepciós pulthoz és mondom az afrikai hölgynek, hogy
szeretnék számlát nyitni. Oké, és van munkahelye? Óóó, kedves hölgyem, hogy ne
lenne, dolgozó ember vagyok, meg a adózó, csak nincs hova kiküldeni a
fizetésemet, nekem csak ennyi bajom van. Elkéri a munkavállaló igazolásomat és átnézve
azt mondja nincs semmi baj, minden megvan ahhoz, hogy megcsináljuk a
szerződést. Annyi gond van, hogy szombat lévén, csak két fő van, aki
foglalkozik ilyen ügyekkel, de ők most teljesen el vannak havazva. Jöjjek
vissza egy másik időpontban. Hogyne, nekem ma kell megcsinálni mindent, én minden
nap 5-ig dolgozok és a bank is addig van. Szóval megvárom, amíg az egyik
emberük szabad nem lesz. De mondja a kedves kis hölgy, hogy az nem megoldás és
át telefonált egy másik TSB bankfiókba és bejelentette, hogy 10-re ott leszek.
ránézek az órámra és látom 10 lesz 2 perc múlva… Oké, csak tudja, mit beszél.
Szóval elmagyarázta, hogy menjek el a Castle Street-re, mert az ottani TSB
bankban nincs semmi, komolyabb munka és tudnak engem fogadni. Az másik bankfiók
tényleg pár perc sétára van, szóval ott is voltam elég gyorsan. Kedvesen
fogadtak és egy külön teremben egy középkorú férfival megcsináltuk az összes
papírmunkát, körülbelül egy órát vett igénybe az egész művelet, de mindent
pontosan megkérdeztem és mindent pontosan meg is beszéltünk. Nagyon tetszik a
rendszer, mert minden ingyen van. A pénz utalás, pénz felvétele, vásárlás
ingyenes és még havi kezelési költséget sem számolnak fel. Netbankomat is
megcsináltuk és a telefonomra is tehetek fel applikációt, de most nem kértem,
mert még mindig nincs meg a fesztiválos Iphone-om, amit elvitt a cica. Kilépve
a bankból valami iszonyatos boldogság fogott el, nem tudtam mire vélni, de csak
úgy mosolyogtam, ahogy mentem haza, boldog voltam, hogy végre megvan a banki
dolog is és már sínen vagyok, jöhet a következő nagyobb feladat.
Felhívott
Lindy, hogy munka előtt nem-e iszunk meg egy kávét? De, mondtam, hogy fél óra
múlva otthon vagyunk és jöjjön fel hozzám. Levertünk egy rendes kávét, mert
sosem lehet tudni, hogy benn a városban milyet fogunk kapni. De hova menjünk,
én mondtam, hogy jó idő van és menjünk el a vidámparkba és üljünk fel az
óriáskerékre, ha már múltkor nem sikerült. Körülbelül 15 perc múlva már ott
álltunk a sorban a sok kisgyerek között és vártuk, hogy mi is felülhessünk a
kerékre. Szuper jó volt, úgy éreztem magam, mint egy kisgyerek, ott ugráltam
össze-vissza, szegény Lindy csak nézett, hogy teljesen hülye vagyok. Igen az
vagyok, őrölt vagyok! Megbeszéltük, hogy visszajövünk még és veszünk majd egy
napi jegyet, ami csak 15 font és akkor egész nap bármire, bármennyiszer fel
lehet ülni. Nah akkor majd le se lehet szedni a hullámvasútról és az egyes
játékokról. Az óriáskeréken azt tapasztaltam, hogy egyáltalán nincs
tériszonyom, lehet, hogy tényleg szép lassan kiirtom magamból a magasságtól
való félelmemet. De így is élvezem a dolgokat, remek volt a vidámparkban, de
inkább a képek meséljenek, majd persze a parton ittunk egy kávét a tipikus skót
időben, mert elkezdett szakadni az eső ami összesen 10 percig tartott.
A méret pont jó
Sajtos szendvics a cápának
Az öreg Morgen Kapitány
A halál árnyékában sem féle a gonosztól, mert van még nálam 3 kisfröccsre való aprópénz és közel a non-stop!
Szóval
olyan vagyok, mint egy kisgyerek…