2014. december 7., vasárnap

A szerencse gyermeke



Hu, bakker itt azért egy kicsit, most elkavarodtam az időrendiséggel, mert nézem a jegyzeteimet, hogy miről kellene írni és látom, hogy már leírtam a Halloween, amikor lenne itt még egy-két dolog ami októberben történt.

Szóval az októberi hónap vége felé, már hajnalban igen hideg volt, amikor mentem a munkába. A zakó és az egy szál ing nem nagyon fűtött, komolyan reszkettem és nagyon vártam, hogy jöjjön a busz, néha azért erre még a tipikus skót időjárás is rátett egy lapáttal. Nagy eső és hatalmas hurrikán erejű szél! Mára már nem használok esernyőt, mert nincs értelme, Skócia összesen 3 esernyőmet tette tönkre, pedig nem voltak gagyi darabok, mégis úgy megcsavarta őket, hogy 2 méter után a kukában landoltak. Ami vicces volt, hogy nem csak az én ernyőm volt a kukában, hanem másé is már ott indította a napot. Nem volt kabátom, alapvetően még nem volt semmit, mert amit hoztam az mind nyári ruha volt. Rendben, nincs mese, be kell vásárolnom egy komolyabb kabátot, amit alapvetően munkába járáshoz kell használnom. El is jött a hétvége, szombati napon felkerekedtem és elkezdem bejárni a centerben az üzleteket. Van sok kabát, találtam rengeteg szépet, de vagy a szabása vagy a színe nem tetszett. Szegeden vagy egy fekete szövetkabátom, amit még középiskolás koromban kaptam és végig jártam vele az életem egy részét egészen a diplomaosztómig. Gyerekek, ha az a kabát tudna mesélni. Iszonyatosan el van kopva, ki van bolyhosodva, rengeteg italt megittunk vele, kocsmák és clubbok hadát látogattuk, de ha kellet komoly Úri emberek is voltunk. Ami a legjobb, hogy az a kabát két gyűrű avató szakestélyt élt meg. Az enyémet és Kóti Tamás barátom gyűrű avatásán is jelen volt. Szegény srácnak nem volt szép kabátja és kölcsön adtam neki és nagy boldogság volt akkor! Szóval ott vár az öreg harcos Szegeden és bármikor, amikor kinyitottam eddig a szekrényt majd megláttam, mindig elmosolyodom, hiszen anno Miskolcon, Novemberben is vele aludtam a padon az albérletem előtt amikor mindenem oda lett egy komoly KBT-s rendezvény után. A KBT nem játék, az egy komoly dolog! Szóval szükségem van egy új barátra, aki jóban lesz a bakancsommal és sok helyre elkísér. Rengeted helyet bejártam de a ha a színe megfelelő akkor a szabása nem szuper, ha pedig a szín és a szabás megfelelő akkor meg nagyon rövid és kilóg alóla a zakóm. Reggel indítottam és egészen estig jártam és jártam a boltokat. Gondolkodtam, hogy majd jövő héten is visszajövök, és nézelődök még, de eszembe jutott, hogy milyen hideg van reggelente, szóval ha törik, ha szakad kell egy kabát. Az M&S-ben találtam is egy nagyon szuper szövetkabátot, a színe alapvetően sötét szürke, de az anyagából kifolyólag vannak benne fekete részek is. Szóval a kabát nagyon ott van, felvettem, és pont jó, a hossza kivalló, anyaga megfelelő már csak az ár volt hátra. Hát… Nem rossz, ha Magyarba lennénk, már raktam is volna vissza! Rendben, kabát van, tetszik, van még azért két-három hely szóval még azért kerülök még egyet, de ez a kabát azért nagyon ott van! Elmentem még egy két helyre, de nem voltak olyan szuperek amint az, szóval irány haza és csak készülődjünk az esti italra, mert hát szombat van! Lement az ital és eljött a vasárnap reggel, de én meg romokban voltam, mert a clubban több sör ment le a kelleténél. Kelek, megnézem a magam a tükörben, de még röhögni sem akartam nagyon mert tényleg kicsit csúnyácska voltam, de ha munka van akkor munka van! Öltönyt felvettem, mert ugye azzal próbálom a kabátot, elindultam, de félúton úgy éreztem, hogy még a rókával találkozok! Összeszedtem magam és visszamentem a M&S-be. A kabát még ott volt. Nagyon sokszor felpróbáltam, guggoltam, lefeküdtem, minden olyan pózt ki kell próbálni ami az élet hozhat, nem akarom, hogy kényelmetlen legyen ha éppen szunditok egyet a kocsma pulton a kollégákkal! Rendben, jó lesz, de kellene még egy sál is. Kerestem, találtam, nagyon szép sálakat és még vagy fél órát rötyiztem, hogy meglegyen legjobb sál, a legjobban passzoló színnel. Megvan minden, gyerekek, bazi nagy a boldogság és már álltam is be a sorba, hogy megvegyem ezt két szépe terméket magamnak. Miközben álltam a sorba megláttam egy másik sálat is ami nagyon felkeltette az érdeklődésemet, szóval kiálltam a sorból, nincs baj mert úgy én voltam az utolsó és megnéztem a sálat. Csak messziről tetszett, közelebbről megvizsgálva se az anyaga se hossza és még a színe sem volt megfelelő. Visszatérve a sorba látom, hogy egy idősebb Mamóka állt be a sorba, végülis elém. Nem is foglalkoztam vele, hogy bocsi én csak egy másodpercre álltam ki, engedjen előre. Van időm meg most minek is szenvedjek. Egyszer csak megfordul a kedves Mama és kérdezi, hogy van-e 20%-os kuponom. Én reflexszerűen válaszoltam, hogy nincsen. Mondta, hogy akkor itt van egy és fogadjam el, mert hat van hat, de csak öt terméket vásárol. Basszus el se hittem amit mond. Mondom komolyan? Persze fiatalember, itt van, fogadja el. Sokat szoktam itt vásárolni és múltkor megajándékoztak vagy hat ilyen kuponnal. Most éppen karácsonyra vettem a családomnak egy-két ajándékot, de csak öt darabot találtam. Itt van fogadja el. Elfogadtam, nagyon jól esett. Fizettem és a kupont is elfogadták. Nagyon boldog voltam, hiszen van nagyon szuper kabátom, sálam és még 20%-ot nyertem is. Körülbelül egyszerre végeztünk a kasszáknál a kedves idős hölggyel és vissza is siettem hozzá, hogy nagyon megköszönjem és megszerettem volna hívni egy kávéra és valamilyen süteményre, de nem fogadta el, mert mondta, hogy most fog találkozni a barátnőjével és majd vele fog kávézni, de nagyon köszöni! Ő köszöni, én köszönöm! Hitetlen milyen emberek vannak! Imádom Skóciát. Sietek haza, mert vasárnap lévén L. jön hozzám vasalni, de már a ház előtt volt. Boldogan újságoltam el neki a történetemet és csak annyit mondott, hogy „Moby, te a szerencse gyermeke vagy!” Megérdemlem a jobbat…
 Köszönöm a kedves idős hölgynek!