2015. március 10., kedd

Ortodox rajztechnika



Hétfőn Stefan azért megkérdezte véletlenül, hogy milyen volt a hétvége pedig nem nagyon szokása érdeklődni felőlem. Ezek szerint csak volt még valamilyen látszatja a keményebb hétvégének. Én nem rejtettem semmit véka alá, hadd tudja csak meg, hogy igenis hétvégen tudok néha keményen tróger lenni, de ilyenkor benn egy igazi úriember vagyok. Hajam, öltözékem, modorom és munkamorálom kifogástalan. Érdekes, mert Stefan nem nézett nagy szemekkel, hiszen ő is végigjárta az egyetemet a 80-as évek vége felé és a büszke 90-es évek elején. Nem volt számára sem idegen az ital. Elmosolyodva kicsit maga elé merengve mondta, hogy igenis emlékszik a szép egyetemista éveire ahol már csak annyit mondtak róla, hogy ő már a héten harmadjára részeg pedig csak kedd van… Nincs baj! Kérdezem, hogy manapság hogy áll az ital terén, de mondta, hogy utoljára 10 éve ivott alkoholt, ma már teljesen józan. Nem bírja a szervezete és iszonyatosan gyötrő fejfájás kínozza másnap, így csak vizet és teát iszik…

Vetem bele magam a munkába és a tanulásba, mert alapvetően Stefan iszonyat sokat tanít arról, hogy hogyan és milyen módon kell egyes alkatrészeket elnevezni, azaz nevet adni nekik, mert nem olyan egyszerű ez a dolog. DB vagy DB100, DB200 vagy akár a P2076 ezek mind csak kezdeti jelölések, amik megadják, hogy melyik nagyobb projectbe tartozik az alkatrész. Például: Shadow/Soba, Stealth, Dirty Harry… Iszonyat mennyiségű adatot meg kell adni az alkatrész mellé, hogy amikor valaki rákeres a rendszerben és be akarja építeni a szoftverrel, akkor tudjon kalkulálni a tömeggel, árral, anyaggal. Sok-sok apró dolgot meg kell adni, nem különben a gyártáshoz is be kell vezetni az adott jelölésű nyersanyagot és előre meg kell határozni egy adott gyártási időt és nem különben meg kell határozni a minőségbiztosítás módját is. Ez nem olyan vészes, hiszen százalékosan kell megadni, hogy 100%, 80% vagy egyéb más adat alapján, így ugye a teljes darabszám adott százalékát ellenőrzi csak a QC (Quality Contorll). Élvezem, mert ha kapok egy adott tervezési feladatot, akkor nem csak, hogy meg kell álmodnom az adott alkatrészt, de a saját rendszerünkbe is be kell vezetnem a „gyermekemet”. Továbbá megtanultam, hogy hogyan kell létrehozni ECN-t (Engineering Changing Note), azaz ha egy adott termékünkön ugye szeretnénk valamit módosítani, akkor csak ilyen ECN segítségével lehet megvalósítani. Nem egyszerű, rengetegmindenre oda kell figyelni és általában a papírmunka több mint maga a mérnöki munka. Érdekes, mert létrehozom az ECN-t és én is oldom meg, azaz a rajzi részét is még én csinálom, de az ellenőrzést küldöm tovább még további két ember felé. Hiba ugye sosem lehet. Ebből is jön, egy-két érdekesség mivel szenvedtem is a rajzolás folyamán egy pár dologgal és ez a régi ortodox technika és a mai modern rajzolás közötti különbségek. A problémám nem új keletű, hiszen már az egyetemen is feljött egyes helyeken egy-két kérdés a rajzaimmal kapcsolatban. Vegyük először is a fogaskereket, ha papíron kézzel rajzoljuk meg a fogaskereket, akkor a műszaki rajz szabályai kimondják, hogy meg kell rajzolni a fogaskerék osztókörét és a fejkörét. Ezzel nincs is probléma, míg a számítógépen is csak 2D-ben alkotok, de ma már nem rajzolunk egyből 2D-ben, hanem minden elemet, minden gépalkatrészt 3D-ben rajzolunk meg, a jobb tervezés véget és majd csak ezek után jön a 2D-s levetítés. A mai szoftverek igen okosak, de tudjuk, hogy a térbeli rajzolásnál, nem csak egy osztókör és fejkör, azaz henger látható, mert a fogazatnak van vastagsága is azaz van fogszélességünk is. 3D-ben nagyon szuper, mert a teljes kapcsolódás is megvalósítható, de amikor levetítem 2D-be akkor a szoftver meghagyja a fogazatot és nem redukálja egyszerűsített ábrázolásba a fogaskereket. Én már anno is kérdeztem a diplomamunkám megírásánál, amikor egy csigahajtóművet terveztem, hogy magát a csiga kereket és a csigát nekem, egyszerűsítve kell majd rajzolnom a papírra, de a 3D-s fotókon persze jól matat majd, hogy látható a teljes fogazat. Ez a művelet rengeteg plusz munkát és energiát emészt fel. Az én véleményem az, hogy mind ezek az egyszerűsített rajzolási technikák csak a kézi rajzolásnál hasznosak, hiszen több száz evolvens profilú fogazat kirajzolni igen emberpróbáló művelet. Ha az illető szoftveresen létrehozza a fogazatot, akkor azt igenis engedném, hogy a 2D-s papírformán is jelölje.

További mérvadó probléma, hogy mit lehet metszeni és mit nem. A szabály kimondja, hogy egy adott fő összeállítási rajzon a tengelyt, csavarokat, anyákat nem szokás metszeni. Mit csinál a szoftver? Ha megadsz egy metsző egyenest akkor ott bizony mindenen keresztül megyünk. Igen sok munkaóra elmegy a takarítással és a hamis, rossz sraffozás kijavításával. 

 Itt jól látható, hogy minden metszve van és nem a szabály szerint van kirajzolva a szerkezet

Probléma a menet jelöléssel, mi jelenleg a cégnél Solid Works 2014-et használunk és igen komoly gépeink is vannak hozzá, nem átlagos a 32Gb memóriával rendelkező gép is a megfelelő rajzoláshoz. A gép megcsinálja a pontos menet profilt és 3D-ben nagyon is jól mutat, persze zabálja a memóriát de az élet kemény, Szóval átvetíted 2D-be és ott megkapod a tökéletes csavarvonalat amit kézzel minimum, soha a büdös életben nem fogsz tudni kirajzolni, mert gyenge vagy hozzá. Mit csinálsz? Úgy hagyod és reménykedsz, hogy amikor kiküldöd ellenőrzésre, akkor azt nézik, hogy milyen a szerkezet és nem azt, hogy milyen szabályok szerint lett megrajzolva. Nem mindig jön össze, alapvetően rájöttem, hogy ez a kérdés is mérnöke válogatja, valakit zavar és ragaszkodik a régi ortodox technikákhoz, de vannak olyanok is, akik osztják véleményemet és engedik a tökéletes és valóságos 2D-s rajzokat! 

 A 3D-s menet igen  jól mutat az izometrikus nézeten is

 A 2D-ben megalkotott igazi azaz valóságos menet

 A torzított, azaz egyszerűsített én csak "Ortodox" technikának hívott rajzolás

Változik a világ, szerintem egy pár év múlva már egyáltalán nem lesz ősi technikája rajz. Én, amit már nagyon várok az a holografikus 3D-os tervezés, amit ott helyben rajzolsz és behelyezed az adott környezetbe, ma még ez a 3D-s nyomtatással jön létre, de ami késik nem múlik!