2014. augusztus 8., péntek

The Hangover




Valahol a világon
Valahol a másvilágon
Valahol az alvilágban
Valahol a másvilágban…

…Ez a világ egy más világ
Ez a világ az alvilág
Ez a világ egy más világ
Ez a világ az alvilág

-Ifjú Gárdisták-

 A szörnyű másnap reggel!

Kinyitottam a szemem és első körökben azzal szenvedtem, hogy a homályosság kimenjen a szememből, majd kezdtem érzékelni a körülöttem lévő világot. Nos, elsőnek látom, hogy nagyon érdekes tapéta van a falon és nem olyan a szoba és az ágyszerkezet helyzete, mint ahogy az én lakásomban szokott lenni. Szóval nem sikerült hazamenni, pedig O. István-nak mondtam, hogy éjfélre hazaérek, nagyon nem szokásom vendégségben aludni még barátoknál vagy haveroknál sem. De most győzött a vörös kakas. Az Ifjú Gárda szövege jut egyből az eszembe, érzem a fejem is fáj, mert egy nagyobb acélgolyó van a koponyámban és belülről feszít. Indítsuk a napot. 10-11 óra fele van, felöltözöm és kinn a konyhában találkozom Lindy-vel, kérdem meddig csináltuk a fesztivált? 1-2-ig, ejha, lelkesen buliztam, de megfáradtan. Kaptam egy nagyon szexuális lila fogkefét és egy tubus fogkrémet. A fogmosás csodákra képes. Konyha reggeli vagy kinek már ebéd. Lindy Apja búcsúzik, mert megy be a városba a kis családdal, én köszönöm a vendéglátást, én hitetlen mód jól éreztem magam. Igaz hajnalban már traktorozni akartam a mezőn, de hát én már csak ilyen vagyok. Aki ismer, tudja, velem megéri bulizni vagy együtt mozogni, mert mindig történik valami érdekesség körülöttem. Csörög a telefon és az öreg O. István érdeklődik felőlem, hogy mi a helyzet, mert egy ideje nem nagyon látott a lakás környékén, és jó szándékból már csak felhívott, lehet, valahol el kell nekem a segítség. Megnyugtattam, hogy nincs semmi baj, vigyáztak és vigyáznak rám, hiszen jó barátok között vagyok, csak most én voltam a leggyengébb láncszem, szóval kedves István most te következel. Lindy szenved a színes műkörmök levételével, mert ma már megy dolgozni és se piercing, se körmök, se semmi. Lassan jön el a délután, de csak elindulunk vissza Aberdeen-be. Nap érdekesség, hogy teljesen kivagyok, és ilyenkor zaklatnak különféle cégek, aznap két cég is felhívott, hogy be kellene menni interjúra, de hallva a feltételeket a fizetést, mondtam, hogy ne haragudjanak, de már eladtam a lelkem egy vállalatnak. Attól függetlenül jó érzés, hogy érdeklődnek irántam, persze kicsit jobb lett volna, ha hamarabb csinálják, de nincs baj, mert a legjobbat választottam ki és nagyon jó helyre vettek fel. Aberdeen fele vissza az autóban megígértem Lindy-nek, hogy vele fogok legelőször felülni az óriáskerékre, szóval majd csak várjátok a remek időt, és ha sikerül, akkor a remek fotókat, én már nagyon várom. Még egyszer köszönöm a remek estét, a társaságot, a finom pörköltet és a kényelmes szállást! Természetesen a nap csakis pihenéssel folytatódott, mert nem voltam a helyzet magaslatán. Legyetek jók! 

Világ lázadói harcra fel!

The Famous Grouse



Hétfő, azaz 04/08/14 reggel csörög az ébresztő óra, de nem kelek ki az ágyból, alszom tovább, reménykedem, hogy összejön az állás. Ha alszom gyorsabban telik az idő, addig, amíg nem jeleznek vissza, úgy sincs mit nagyon csinálni állás terén! Szóval várok és reményekkel teli álmokat szövögetek, míg alszom, de már ezt sem lehet tovább bírni és háromnegyed 10-kor csak kikelek az ágyból. Belenézek a tükörbe és visszanéz egy személy, aki pontosan egy hete nem borotválkozott, szép-szép, kezdek Robinson Crusoe lenni, csak nekem van szállásom, van kajám, borom, de nincs Péntekem! 10:00 csörög a telefon és látom Gordon hív elönti, az agyam az adrenalin szívem hevesebben lüktet, majd teljes nyugodtsággal szólalok meg, hogy Hallo! Gordon szokásosan, kedvesen beszélt, érdeklődött, hogy vagyok, majd szépen rátért a lényegre, hogy felvettek a céghez, és ha elfogadom, akkor van állásom. Hogy a viharban ne fogadnám el. Remek, annyit tudtam mondani, hogy: Kedves Gordon, ha most mellettem lennél, már régen söröznénk és köszönök mindnet! Erre nagyot nevetett és csak annyit mondott, hogy ez főként rajtam múlott, és neki eleve ez a dolga, hogy segítsen, szóval a közös munka meghozta a gyümölcsét. Rendben, mik a következő teendők? Semmi, várni kell egy e-mailre a kezdés dátuma és a további pontosítások végett. Ok! Köszönök mindnet. Leültem a konyhában a székre és csak néztem ki magamból, basszus sikerült mérnöki állásom van Skóciában, ez hihetetlen, hányan kiröhögtek, hogy én ebbe belevágok! Sikerült, most megmutatnám nekik, hogy aki küzd, harcol, az elérhet mindent és tudom, hogy ha elesek, akkor fel kell állnom és folytatnom kell. Az egyetemen volt tankörtársak közül sokan mondták, hogy nem lehet csak úgy kimenni és mérnöknek jelentkezni, az nem megy, előbb egy jó 2 évig mosogatni kell vagy pizzázni és majd csak utána mérnöki munkát keresni. Én ezt sosem értettem, ha van diplomád meg tudod a nyelvet, akkor miért nem jelentkezel mérnöknek. Ha nem lett volna ennyi tőkém, természetesen már én is konyhán lettem volna, minden másnap mentem voltan mérnöki interjúra. Nem mindegy, hogy azért mosogatsz, mert életből egyes vagy, vagy azért, mert nincs tőkéd élni, amíg nincs meg a tuti meló. Én bíztam magamban és megmutatom az utat másoknak is, hogy igenis meg lehet csinálni. Hihetetlenül büszke vagyok magamra, továbbá igen rövid idő alatt össze is jött, mondjuk szummázva összesen a leadott CV-k és netes jelentkezések száma elérte a 180-200-as számot! Az azért nem kevés! Azonnal telefonáltam haza és Édesanyámnak elújságoltam a hírt, remélem büszke rám! Apám számára ez nem volt kérdéses, hogy találok-e munkát vagy nem, mert tudja, hogy nagyon jó kiképzést kaptam. Mindig mondta, hogy nekem a sarkvidéken is meg kell élnem, és a tudnom kell szotyit árulnom a pingvineknek. Sokan gratuláltak és sok embernek megköszöntem a munkáját és a biztatatását, mert tényleg nem egyedüli munka volt. Sokan elláttak jó tanácsokkal és ötletekkel. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki a maga módján, de segített a célom megvalósításában. Ekkor jutott eszembe, hogy anno 2007-ben ki gondolta volna, de főleg gondolta-e volna az öreg K. Zoltán illetve G. Dávid öreg Firmáim és mentoraim a gyertyános sörözőben már fekve a pulton ahol több tiltott önkényuralmi jelkép volt rajtam, mint Brezsnyeven és Gagarinon összesen, hogy idáig eljutok! Eljutottam! Most meg is kell tartani a posztot és jó szakemberként be kell válni, most ez a következő fő szempont. Várok, várom a levelet. Vajon mikor írnak? Ha tudják, hogy felvettek akkor azt is tudják, mikor kell kezdenem, mi van, ha már holnap reggel be kell mennem? Ej, ez baj. Lindy meghívott hozzájuk egy bográcsozásra, de így nem tudok elmenni. Mert ha mennem kell másnap, akkor itt bizony gyorsan fel kell készülni mindenre! Jaj de kis naiv voltam! Várok-várok! Nah jól van, felhívom Gordon-t, hogy mi a helyzet, felvázolom neki, hogy vannak dolgok, amiket el kell intézni az első munkanap előtt pl.: bérletvásárlás, berúgás, másnaposság, ruha vásárlás, nyakkendő kötés… Sajnos semmit nem tud, de azonnal hív, ha megtudott valamit. Remek! Akkor ma max óvatosan megiszok 1-2 whiskey-t és akkor nem lesz baj. Megint nagyon naiv voltam! 10 perc múlva csörög a mobil, én mindent elhajítva és letarolva futok a szobámba és veszem is fel a mobilt, Gordon közli, hogy augusztus 12-én kell kezdenem. YEAHHH jövő hét kedd, de miért kedd? Miért nem hétfő? Ne keresd a logikát, hisz itt eleve a másik oldalon közlekednek autóval is! Telefon Lindy-nek, hogy hányra legyek készen, mert ma megyek hozzátok egy kis bográcsozásra. 17:00-kor a ház előtt vár engem! Remek van még egy kis időm, akkor írok egy új történetet a blogon, majd tusolás és készülődünk az estére. 

17:00. Lenn vagyok a ház előtt és természetesen Lindy is ott van. Szeretem a pontos embereket, mert én is az vagyok, főleg ha egy kis buliról van szó! Itt van vele a húga is, aki most kijött meglátogatni a Nagymamájával a nővérét! Ezerrel teperünk a nagy Tesco-ba, mert fel kell magunkat tankolni egy kis borral, sörrel és whiskey-vel! Egy karton sör, egy karton cider, 2 kóla és egy fajdkakasos whiskey! Minden skót italt ki kell próbálni! A kasszánál néztek is nagyon, hogy vajon buli lesz-e vagy nem? Igen nagy buli lesz! Haladunk tovább Kintor-ba mert Lindy-ék ott laknak, nem messze Aberdeen-tól, autóval max 20-30 perc. Nagy ház, nagy telek, sok kocsi, garázs… Ilyen az, ha az ember nem a belvárosban lakik. Bemutatkozom mindenkinek és nem hittem a szememnek. Kezet ráztam egy olyan sráccal, akit anno az Avson sokat láttam buszon és arcról tudtam, hogy ős is az egyetemen tanult és a gépész karon! Bazi kicsi a világ. Szóval igen, ő is felismert, és most ő is kinn van, mint Informatikus, mérnök a gyerek, de nem gépész. Gratulál nekem a poszthoz és kéri, hogy ha van, lehetőségem majd segítsek neki, mert ő most még tőke hiányában nem mérnöki munkát folytat. No problemo, de ma mulatunk, és már kezdjük is. Egy pálinka egy whiskey és ez így megy jó sokáig. Eszünk a nagyon finom marhapörköltből és ugratjuk egymást, lassan besötétedik, nem csak a nap ment le, hanem az én agyamban is lámpa oltás volt a tiszta kakas whiskey és a magyar házi pálinka kombója miatt! Készült fénykép az első pohárnál, ott még mosolyogtam!
 A gonosz kakas
A még mosolygós kis csapat