2014. november 16., vasárnap

FZ1 FAZER



     Körülbelül naponta 30 levelet kaptam különféle állásajánlatokkal, ha eddig kellet volna várnom már éhen haltam volna, de nem biztos, mert tényleg a második hónap után nagyon beindult a lehetőségek és állások dömpingje. Igaz az, hogy itt az emberek nem kapkodnak, a társadalmi jó lét miatt több hónapig is lehetsz munkanélküli, mert túl fogod élni, persze ha csak ügyes vagy! Az uj BMW-t nem akkor kell megvenni amikor nincs fizetésed és nem akkor kell a legtöbb buliba elmenni, nem beszélve a luxus hölgyek társaságáról a Gentleman Clubban… Az e-mailjeim közül szépen lassan és szisztematikusan törtöltem és lejelentkeztem az adott hely és iroda levelező rendszeréről. Nem kívánok váltani, vannak nagyon jó lehetőségek a cégen belül és ha ügyes vagyok, márpedig az leszek akkor nem is lassan, hanem nagy tempóban tudok majd lépkedni felfelé! Már a postaládámban maximum heti egy levél jön be azzal a szöveggel, hogy valahol valamilyen úton-módon megtalálták az önéletrajzomat az interneten és nagyon felkeltette az érdeklődését egy-két olajcégnek. Köszönöm, de most nem, talán a jövőben, igen, mert célom egyszer talán egy Off-Shoron dolgozni, de addig még sok víz lefolyik a Dunán is és nekem is be kell szereznem egy-két bizonyítvány hozzá! Ezek a túlélési papírok nagyon drágák, igaz a kiképzés rövid és gyors tempóban megvan de az ára nagyon komoly. Érdemes az ilyen dolgokat céggel kifizetni és úgy megszerezni ezeket a papírokat. Nah nekem ez ezért nehéz lesz, mert hiába olaj ipar kiszolgáló cég vagyunk, de nem annyira az Off-Shorhoz húzunk, hiába a tengeri mivoltunk. Amit nekem könnyebb lesz megszerezni az búvár oktatás. Elkezdett érdekelni, mert olyan világ ahol az ember technológia nélkül nem tud életben maradni. Sci-Fi rajongóként teljes mértékben tudom az űrhöz hasonlítani. Hiszen a nagyobb hajók a nagyobb űrjárművekhez hasonlítanak, a kisebb merülő kabinok is hasonlítanak egyes űrbéli technikákhoz és utolsó sorban nem beszélve a szkafanderről és a mély tengeri búvár öltözékéről sem. Valahol a technológia azonos, de mégis merőben eltérő. A tenger mélyén ugyan úgy sötétség van, de azért van némi nemű élet. Igaz oly borzasztóan rondák és csúnyák az ottani élőlények, hogy simán lehetnének űrlények is. Ami biztos, hogy a világűr és a világegyetem nagyságában a sikolyodat soha senki nem fogja meghallani. Érdekes világ mind a kettő. Hogyan fejlesztesz olyan berendezést, amit csak feltételezések alapján tudsz kezelni. Sosem voltál ott, sosem érezted milyen a nyomás különbség, vagy a dermesztő hideg. Visszaemlékezések és búvárok, űrhajósok tapasztalatai alapján fejlesztjük ezeket a felszereléseket. A Divex céghez és a mérnöki osztályhoz csatlakozott egy új fiatal mérnök, Fraser. Először tartottam vele a távolságot, mert nem tudtam hova tenni, hogy most ő az az ember akivel mindig csak protokollárisan fogok beszélni vagy ő is olyan hülye mint én és vele is lehet a piáról, hányásról és a nőkről beszélni. Az első hetekben tényleg nem is volt semmi, és nem is gondoltam volna, hogy majd fogunk együtt dolgozni is valaha. Teltek a hetek és a Fraser belelendült ebbe a munkába és felkeresett, hogy lenne egy kis meló, amit meg kellene rajzolni. Megcsinálta a skicceket én meg alkossam meg mind azt 3D-ben. Ok, persze rendben, de elmondanád mi ez? Mérnök vagyok, mondtam magamban és kíváncsi vagyok mit találtál ki! Nos leírni és elmagyarázni nektek drága olvasó közönségem teljesen felesleges lenne, mert aki nincs benne és nem tudja mi-micsoda az egyes berendezésekben, az úgysem fogja érteni. Ami viszont lényeges, hogy egy körülbelül 20 éves technikát fejleszt tovább, hogy ár arányban kiváló legyen, de még lépést tudjon tartani a mai modern kor technikai követelményeivel szemben. Elmondta, megértettem, de amint visszamentem az asztalomhoz az alatt a 20 lépés alatt már volt másik két ötletem, hogy hogyan lehetne egyszerűbben és jobban megoldani a problémát. Nem baj, amit kért megalkotom. Elkészültem vele és bemutattam neki, de közben elmagyaráztam az én ötletemet is. Végül kiderült, hogy az én két ötletemet tényleg dobhatjuk a kukába, mert végülis csak 2 nagyon fontos dolgot nem mondott még el a szerkezetről, ami tényleg nagyban befolyásolja a konstrukció kialakítását. Két óra múlva előálltam egy újabb ötlettel, mert nem hagyott nyugodni, hogy tényleg egy olyan gagyi megoldást fogunk alkalmazni amit Fraser kért tőlem. Én kerek perec meg is mondtam neki, hogy ez nagyon nem az igazi és higgye el tudok jobbat. Nagy szemekkel nézett és kérdezte mi az. Felvázoltam az ötletem és skicceltem is neki. Tetszett neki, csak egy baj volt vele, hogy az én változatomnál plusz egy alkatrészt kell módosítani, ami nagyon sok papírmunkával jár, szóval nem járható út. Nah most dobok egy hátast… Betojok, ott egy remek megoldás, de plusz egy kis mütyür tengely csonkolása miatt nem járható út. Így tényleg nehéz jót, és tökéleteset alkotni. Aznap éjszaka csak ezen kattogott az agyam és volt még egy ötletem. Másnap reggel már Danny mondta, hogy nyugodjak le és ne foglalkozzak vele, de mondtam, hogy tervezőként akaratlanul is ezen jár az agyam. Frasernek megmutattam az ötletem és mondta, hogy már ő is gondolt rá, de baj az, hogy ez nem biztos, hogy jó megoldás lesz 500 méter mélyen a tengerben. Drága barátom a te megoldásod sem biztos, hogy hibátlan lesz 500 méteres mélységben. A gond az apró alkatrészek miatt van amit kezelni kell a búvárnak a mélyben és félő, hogy valamit nem tud megfogni vagy egyszerűen elhagy a sötétben és a mélységben. Végül én már mondtam, hogy a búvár is töketlen akkor alapvetően a teljes felszerelést el fogja hagyni a mélyben. Egyenlőre jegelve van az ügy, mert nincs még tökéletes megoldás. Ez az drága barátaim amit, írtam egy-két sorral feljebb, hogy mi mérnökök nem tudjuk, milyen az élet ott lenn a sötétben. Feltételezzük, hogy valóban működni fog, de ha igen akkor az hatalmas öröm számunkra. Fraser később megtudta rólam, hogy diplomás vagyok, és elkezdtünk többet beszélgetni, majd kiderült, hogy csak 23 éves… Baszki 30-nak néztelek, te gyerek! Mondom én, aki még szinte mindig gyerek. Megváltozott minden, és máshogy néz rám ő is és máshogy nézek rá én is. A lényeg, hogy azóta már napi téma a csajok és a szesz! Jó gyerek ez a Fraser! Egyetlen egy plus dolog van még vele kapcsolatban az pedig az, hogy bármikor kimondom a nevét vagy meghallom nekem nem az arca ugrik be elsőnek, hanem egy motor a Yamaha FZ1 FAZER.