Új barátok?

Egyszer elém raktak egy fél korsó sört és megkérdezték, hogy mit látok, az illető arra volt kíváncsi, hogy a világot optimistaként vagy pesszimistaként látom. Van még egy fél söröm, vagy már csak fél söröm maradt. Én azt válaszoltam, hogy a korsó tele van! Hülye vagy! Félig sörrel van és félig levegővel, műszaki szemszögből vizsgálva nekem van igazam. Kérdezték miben hiszek. Abban hogy én megiszom azt a sört és csakis kizárólag az égi mechanika törvényeiben!

„Még ha a halál árnyékának völgyében is járok, nem félek a gonosztól, mert van még három kisfröccsre való száraz rosém, és nagyon közel az éjjel-nappali!”

/Humbákfalvi könyörgés – hajnali 2 órakor/  

Szóval reggel felkeltem és vártam Imi-t mert mondat, hogy felugrik egy kávéra. Az irtózatosan finom kávé mellet kitárgyaltuk, hogy milyen kocsit kellene majd esetleg nekem majd a jövőben vennem. Nem egyszerű a kérdés mert, havonta fizetni kell a biztosítást és az sok mindentől függ. Mekkora a motor, mióta van jogsid meg ilyenek. Persze egy év után, már csökken az ára és akkor lehet váltani, hatalmas gépekre. Befejezve a kávét, mondom, hogy haladjunk, mert nekem mennem kell le a StarBucks-ba, mert megígértem M. Nóra-nak, hogy segítek pakolni, mert költözik! Lenn a kávézóban újra találkoztam Orsi-val és örömmel hallottam felőle, hogy már találkozott egy mérnök sráccal, akinek saját cége van és oda adta neki a CV-met. Ez remek hír! Kicsit beszélgettünk, de délben indultunk is Torry-ba. Maximum 15 perces sétával megérkeztünk a lakáshoz. Ejha, belépve láttam, hogy itt bizony nem lesz pár perc a pakolás, ugyanis a lakás teljesen be volt lakva. Egy szabad négyzetmilliméter sem volt. Laktak a konyhában is és a nagyszobában lazán lakott vagy 3 ember. Itt megismerkedtem egy nagyon jó fej magyar párral, hihetetlen sok magyar van kinn. Kérdezem is, hogy hányra jönnek kocsival, mert ha időhöz vagyunk kötve, akkor haladjunk a pakolással. Nincs baj, mert mellettem áll a sofőr K. Tamás az. Szuper akkor marhára ráérünk! Nah elkezdtük egy fiatal 23 éves lány cuccait pakolni, te jó ég! Ennyi cipőt és ruhát én sosem láttam, hihetetlen mennyiség volt, de annyi, hogy egyes szegény országokban simán meglehetne oldani a gyerekek ruháztatását. Nem volt olyan egyszerű a pakolás, mert válogatni kellet a ruhákat, mert ami már nem jó vagy esetleg régi darab vagy netalántán nem a legújabb trend stílusa az megy szegényeknek és azt leadjuk. Basszus. Körülbelül 2-3 óra alatt sikerült összepakolni és Tamás-al, gyorsan be is hajigáltuk a leadandó ruhákat és már mentünk is leadni őket, egy szabad konténerhez, ahol ezeket gyűjtik. Visszatérve bepakoltuk Nóra-t is és mentünk is az új lakásra, hát pontosan tőlem van 10 másodpercre, szóval Szegeden is szomszédom, de itt Aberdeen-ben is szomszédom lett. A sors fintora. Kihajigáltuk a cuccokat és mentünk is vissza a régi lakásba, mert még egy komódot el kell hozni. Leültünk a konyhába, hogy megpihentessük, megfárad testünket és Nóra kért egy pohár kólát. Ahogy belekortyolt az üdítőbe, már forgatta is a szemét, hogy nagyon száraz és üres ez a kóla. Nincs esetleg valami belevaló? Előkerült másfél üveg vodka és egy ouzo is! Itt kezdődtek a gondok. Természetesen én is elkezdtem inni, magyarán mindenki rákapott valamire, csak szegény K. Tamás nem mert ő ugye vezetett. Mi naivak még abban a hittben voltunk, hogy még elvisszük a komódot. ÁÁÁ délután 4-re a brigád olyan toppra vágta magát, hogy Tamás is benyúlt a szekrénybe és elővett egy nagy üveg Jagermeister-t és inkább gyorsan elkezdte behozni a lemaradását. Nagyon jókat beszélgettünk, megismertük egymást, mindenki hülye valahol vagy valamerre. Fogytak a dolgok, de csak sorra elő került még egy fél üveg Captain Morgen rum is. Nah én itt már nagyon mosolyogtam, a világon a legszuperebb dolog éhgyomorra töményezni. Kaptam egy kis krumplipürét meg egy szelet rántott húst, de akkor már hiába ettem a drága szer már benne volt a véráramomban és az agyamat elöntötte hülyeségekkel. Sikerült kitalálnom, hogy jó lenne guillotine-ozni. Már a nevében is benne van, hogy fejetlenség lesz a végén a buliban. De nem jutott eszembe a játék utolsó pár szabálya, így nem tudtuk befejezni. Ok, nincs baj, majd én felhívom a páromat Ancsit, hogy adja meg Gy. Ádám számát és majd ő megmondja mi a játék vége! Jaj, ez sem ment egyszerűen, mert Ancsi telefonja a nővérénél maradt Pesten, nagyon nehezen, de elértem mindenkit, aki ahhoz kellet, hogy megszerezzem Gy. Ádám számát! Megvan! De lemerült anyagilag a telefonom, mert nagyon olcsó ám kintről magyar mobilokat hívogatni! Nagyon nehezen, de sikerült befejezni a játékot és lenullázni a kártyámat! Beesteledett és persze, hogy mit kell, ilyenkor csinálni a net segítségével, hát karaoke partit. Én este 10 kor már nem érzékelve a dolgokat, egyszerűen felálltam az asztaltól és kiléptem a lakásból azzal a mondattal, hogy sziasztok, én mentem haza! Sétálva haza a Torry-ból kifelé menet a Victoria hídon azon gondolkodtam, hogy Nóra-ért csak vissza kellene menni, telefonon még őt ingyen hívom, szóval beszerveztem magam mellé a kis brigádot újra. Jól van, most már viselkedjünk és menjünk haza aludni.  Leértünk a Union Street-re és ott Nóra elbúcsúzott tőle, mert, hogy ő még nem az új lakásban alszik és most ő másik irányba megy tovább. Elkísérjelek? Nem-nem minden oké, nem lesz baj. Rendben! Szia!

Elindultam haza én is, de sikerült betévednem abba az utcába ahol a lehető legtöbb Pub van! Sétálva mellettük érzékeltem, hogy itt igen nagy buli van! Az utcán megláttam egy földön ülő körülbelül 35-40 év körüli, teljesen normálisan kinéző hajléktalant. Odamentem hozzá és megkérdeztem, hogy leülhetek-e mellé. Természetesen igennel válaszolt és bemutatkoztunk egymásnak. Igen szuperül elbeszélgettünk és közben elég sokan oda is jöttek hozzánk, vegyesen lányok-fiúk. Mindenkinek bemutatott, hogy én vagyok Tamas aki magyar mérnök. Megtudtam szegénytől, hogy ő maga is az olajiparban dolgozott anno, de a szesz és drogok miatt lecsúszott. Most tért vissza, és teljesen megváltoztatja az életét. Nem iszik, nem drogozik. Kérdeztem, hogy mi a helyzet a melóval, meg van-e lakása, de sajnos nem nagyon értettem, amit mondott, de vagy 4x rákérdeztem. Egyszer csak egy kis srác kólával a kezében leállt hozzánk beszélgetni és vele is igen szépen eldumáltunk. Éjfél fele rám szólt a kedves ülő kollégám, hogy menjek a kocsmába, mert lassan vége mindennek. Jaj, basszus tényleg itt minden bazár rövid időn belül. Elbúcsúztunk egymástól és minden jót és sok sikert kívántunk egymásnak. Én az a típusú ember vagyok, aki nagyon nehezen ismerkedik és kezd el beszélni… Irónia, nyugi. Kedves Gy. Ádám barátom mondta egyszer régen az egyetemen, hogy basszus, ha Sajtossal mész valahova és mondjuk, hajnalban egy teljesen üres állomáson ott hagyod, 5 perc után tuti, hogy már két hajléktalannal beszélget a politikai helyzetről, de nem fontos ám neki, hogy hajléktalan legyen, az utolsó gombázó nagyanyóval is megtalálja a közös nyelvet! Ilyen ember vagyok! Velem van a kis srác és ketten elindultunk a Triple Kirk’s-be. Befelé menet egy gyors személyit is elkértek, nehogy már nyugodtan megigyak még egy sört egy kis vodkával. Benn kikértem a vodkát és a sört, a gyerekkel leültünk beszélgetni és jöttek a lányok hozzá, így hozzám is. Dumáltunk mindenről, ki, honnan, hova, merre, mikor. Egyszer csak a zenét lenyomják és mindenki feláll, gyorsan elköszöntek és mentek kifelé a helységből. Én ott ülök és a teljesen üres pub-ban érthetetlenül nézek ki magamból, hogy mi a helyzet? Jött is a pultos srác, és mondja nekem, hogy bezárt a hely, szóval távozzak. Én felálltam és bejelentettem, hogy kedves Herkules (így neveztem el a srácot, mert vagy 3 méter magas volt és bazi nagy szakálla volt). Szóval, kedves Herkules én innen egy tappotatt sem mozdulok, amíg még egy sört nem iszok meg egy vodkával. Addig pörölt velem, hogy csak kirakott. Nem tudom, hogyan, de találtam egy titkos lépcsőt, ami elvileg a Kirk’s feletti disco-ba vezetett fel.

 A kirk pub

Felmegyek a lépcsőn, de alig van fény, teljesen sötét van, és egy ajtóval találom szemben magam. Benyitok, mert hallom a zenét. Kinyitottam az ajtót és legnagyobb megdöbbenésemre egy működő disco volt és tök sok fiatal volt a pult mellet. Már nyomulok is pulthoz és megláttam a pult mögött Herkules-t, hatalmasat röhögtem és kértem tőle egy sört. Sörrel a kezemben megindultam a színpad felé, ami majdnem teljesen üres volt. Percek múlva, szépen lassan jöttek is a lányok-fiúk és csak kialakult egy jó kis táncoló brigád. Két kézzel pörgettem a lányokat és ittuk a szeszeket. Hajnali 2 fele éreztem, hogy teljesen hulla vagyok és kimozogtam magamból mindent. Magyarán egy órát bírtam még ki. Elköszöntem mindenkitől és elindultam haza. Nehezen, de sikerült hazaérnem! Gyorsan ettem egy kis majonézes száraz kenyeret, mert más nem volt, mert éreztem jó lenne valamit enni. Jó kedvel és elégedetten mentem aludni. Nem vagyok egy elveszett gyerek. Aludjatok jól ti is! Ez egy korrekt történet, mert senki nem gondolta volna rólam, hogy egyedül ilyet merek csinálni külhonban.