Kell egy biznisz!

Erőt, egészséget!

Péntek van, nagyon nincs kedvem mozogni, pedig jó az idő. Valahogy ma nem megy, szóval otthon vagyok és skype-on beszélgetek a barátaimmal. István sokkol, hogy kellene valami kis bizniszt csinálni, valami otthoni munka, vagy valami részmunka kellene. Nekem ekkor támadt az ötletem, hogy foglalkozzunk számítógépek javításával a kinti magyarok körében. Rengeteg magyar van kinn. Biztos van, egy-kettő akinek van valamilyen baja a gépével. Az ötlet remek. Azonnal csináltunk is egy kis reklámszöveget és ki is raktuk a Facebook-on az Aberdeen-i magyarok csoportban. Szinte azonnal vagy 100 an elkezdték lájk-olni, lehet ebből még lesz valami. Délután 4 fele, mozdulok ki lakásból, hogy vegyek egy nagyobb borítékot és beletegyek vagy 4 önéletrajzot. Megpályázom az Union Square-t mert, hogy ott dolgozik az egyik étteremben. Sikerült előre is megtalálnom a komplexumban az egyetlen egy olasz éttermet. Orsi is meglett azonnal, és megköszöntem neki a segítséget, mondta, hogy nem kapkodjak ezzel, mérnöki posztra idő bekerülni, lehet, hogy az ő kapcsolatai is csak hónapok múlva kezdenek el csírázni, szóval ne keseredjek, ehhez idő kell. Itt a délután, mit csináljak, hát megint fogtam magam és kisétáltam Cults-ba Imi-hez.

Érdekességek:

Nem tudom pontosan, hogy csak Aberdeen-ben vagy az egész országban nem lehet kutyát tartani az udvaron. Szóval, ha van egy kis házikód és van egy kis udvarod, akkor sem tarthatod kinn a kutyust. A kutya a gazdája mellet benn kell, hogy legyen a házban. Érdekes, nagyon nem is látni sok embert kutyasétáltatás közben. Nagyon macskát sem látni az utcákon, de a házak ablakiban sokat lehet látni, hogy kémlelik a világot. Nálunk a szomszédban is van egy bazi dagi macska, egy hatalmas kandúr. Annyira dagi, hogy amikor felment a kőkerítésre és szem magasságban volt csak pálcika lábakat láttam egy nagy kör alatt. Ez a macsek néha kinn van, de mindig céltudatosan egy ház ajtajához szokott sétálni. Szóval Magyarországon éjszaka, amikor az ember nyitott ablak mellet alszik, néha éjszakánként halhatja, ahogy a kutyák ugatják a holdat, éppen különös lények alakulnak át, továbbá ott van a farkasember is és nem utolsó sorban a legcsodálatosabb éjszaki hang a párzó macskák erotikus nyögése. Itt Aberdeen éjszaka ilyen hangok nincsenek, mert ugye minden állat benn van a gazdival a meleg lakásban. Én nyitott ablak mellet alszom, és igenis vannak éjszaki lények, amik azért csak megzavarják az ember álmát. Ezek a sirályok.

hihetetlen nagy lármát tudnak csapni az éjszak közepén egy-egy ház tetején vagy annak a kéményén. Komolyan borzasztó hangjuk van, ha az ember nem tudja, hogy ezek a sirályok, komolyan elgondolkodik rajta, hogy nem-e véletlenül a Jurassic Park-ban van-e! Megbékél vele az ember, hiszen minden országban más és más élőlények vannak és éjszakánként mindig mást hall az ember. Gondolom Afrikában az oroszlánok párzását lehet hallgatni, a fagyosabb vidékeken meg a pingvinek hülyesége miatt nem lehet aludni. De mind ez így szép és így jó. Ami pedig nagyon szuper ezen a vidéken, hogy nyár lévén nincs egy darab szúnyog sem, továbbá sem darazsak és legyek, néha-néha elvétve lehet látni nagyobb dongó rovarokat, de körülbelül ennyi. Nincs is szúnyoghálónk, néha főzés közben és után teljesen ki szoktuk nyitni a konyha ablakát, de vigyázni kell, mert itt vannak a sirályok, és ha valami érdekset lát, akkor gondolkodás nélkül berepül, és már kezdi is a fesztivált. Egy dolgot meg kell tanulni, a sirályok mindig csapatban vannak, szóval, ha egy elkezd randalírozni, akkor, jön a többi is. Legyetek jók!

Egy finom kávé és sok séta

Punks not Dead!

Magyarul a pontos dátum 2014. június 17. Csütörtök, reggel 10 óra. Tusolás, tökéletes borotválkozás, séró belőve, öltöny, nyakkendő, és ami a legfontosabb tiszta cipő. Elindultunk vissza WestHill-be, hogy a maradék cégnél is beadjam a CV-met, esetleg ha tudok, beszélek is valakivel. Járjuk a cégeket és azért az kell mondanom, hogy mindenütt szépen fogadnak kivétel egy Offshore-os cégnél. Az ajtó természetesen zárva és csöngetek a recepcióra. Egy férfihang szólal meg, hogy jó napot kívánok. Viszonzom a köszönést és be is mutatkozom és mondom, hogy a cég recepciójára szeretnék menni. Kérdezi is, hogy milyen ügyben. Válaszolom, hogy gépészmérnök vagyok és nyitott pozíciók után érdeklődöm a cégnél. Azonnal kérdezi, hogy melyik országból jöttem, illetve mi a nemzetiségem. Gondolom észrevette, hogy akcentussal beszéltem és mondtam, hogy magyar vagyok és Magyarországról jöttem. Egy gyors mondattal lezárta a beszélgetést, hogy „kis barátom, te nagyon rossz helyen kopogtatsz…”, nos, hirtelen köpni, nyelni nem tudtam! A kaputelefon le is volt rakva és ott álltam érthetetlenül, hogy most mi van? Nem nagy szokásom az ilyen dolgoktól rosszul lenni, de már vártam is, hogy a sok jó tapasztalatok mellet, valahol valaki csak el akarja rontani a hangulatomat és keresztbe akar tenni. Én nem török le… Én megyek tovább… Mert sok cég van, még ahova el fogok menni, és tudom, hogy lesz olyan hely ahol örömmel fognak fogadni és én kemény munkával bebizonyítom, hogy érdemes vagyok a pozícióra, amit betöltök. 

A napot alapvetően a maradék cég bejárásával töltöttük és Imi- mondta, hogy készüljek fel, mert ez csak WestHill és majd még megyünk Dyce-be ahol egy sokkal nagyobb ipartelep található, ott is összeírjuk a cég neveket és majd kimegyünk hozzájuk.

Mennyire kicsi a világ, szokták mondani. Akkor én most válaszolok: Nagyon kicsi! Mennyi az esélye, hogy pont abban az idegen országban és azon belül pont ugyan abban az idegen városban tanul és lakik a szegedi szomszédod. Nos, igen ennyire kicsi a világ. Kedves M. Nóra is itt él már egy pár éve és tanul az itteni egyetemen, most pedig a Starbucks kávézóban dolgozik. Fel is vettem vele a kapcsolatot, még amikor Szegeden voltam, majd amikor én kijöttem, ő pont akkor ment haza, szóval pont volt egy váltás. De most itt az idő találkozni és inni egy jó kávét és beszélgetni kivel mi a helyzet. A kávé nem is rossz, sót kifejezetten tetszik és finom, Nóra nem változott semmit, mert körülbelül 2006-2007 fele láttam utoljára, mert én elköltöztem Miskolcra, ő meg elköltözött Dél Amerikába nyelvet tanulni. Jót beszélgettünk és közben a kávézóba betért egy barátnője is Orsi. Vele is nagyon jót beszélgettem, és kifejezetten örültem ennek a találkozásnak, mert mondta, hogy vannak kapcsolatai mérnökökkel, és ha tudok, akkor valamelyik nap látogassam meg a munkahelyén pár darab CV-vel. Olyan tanácsokkal látott el, miket még senkitől sem hallottam és senkitől sem kaptam, szóval remek érzés fogott el és nagyon örültem, hogy megismerkedhettem vele. Este 8 fele elbúcsúztam mindenkitől, mert úgy határoztam kisétálok Imi-ék Store-jához ami elégé messze a van a centertől, mert Nóri az Union Street mellet dolgozik. Szóval lábbal előre, irány Cults ami körülbelül 4 mérföld a kávézótól, csak, hogy mindenki értse a km és a mérföld között 1,6 a váltószám, szóval nagyjából sétáltam 6,4 km-et. Fülemben a zene a hőmérséklet megfelelő és csak mentem előre.

2G vagy 3G, mert nem mindegy!

Good morning, Honey!

Szóval kelés, kávé, mosdás, öltözés irány az Argos. Kérdezem a nagy munkást, azaz István-t, hogy lejön-e velem, de természetesen NEM-el válaszolt, mert, ahogy én jellemzem, ő egy DRUK, LAZY, BASTARD! Lemegyek az üzletbe, belépve azonnal megtalálom, azt a pultot ahol nekem esetleg majd tudnának segíteni. Jön is egy középkorú Úriember és már mondom is neki, hogy tegnap délután vásároltam itt ezt a készüléket és minden csodálatos, csak a SIM kártyát nem érzékeli. Mondom neki, hogy ugye ez kártya független, mert lehet, majd váltok szolgáltatót, de meg eleve jobban preferálom az ilyeneket. Üti is be a kódját a rendszerbe és mondja, hogy igen, a készülék kártya független, ő sem érti, mi lehet a probléma. Mondja, hogy lehet eleve hibás, hoz egy másikat és reméljük, a probléma megoldódik. Amíg elment a hatalmas raktárhelyiségben megkeresni a kistestvérét a mobilomnak, a mellettem lévő táblát kezdtem el nézegetni, amin az volt feltüntetve, hogyha bármilyen panasza van, először is a blokkot kell felmutatnia, ha nincs blokk nincs szolgáltatás. Ej de kemény vagyok, remélem, nem kérdez rá a blokkra, mert akkor lesz egy kis gond! Pár perc múlva vissza is tért a bácsika és mondta, hogy van-e még esetleg valami, amiben tudna segíteni. Természetesen, ha lehetséges, akkor itt helyben szeretném kipróbálni a másik készüléket. Rendben, fel is bontotta és már raktuk bele a SIM kártyámat, de ez a készülék sem akarta érzékelni. A probléma már a bácsit is lekezdte zavarni, ezért megkereste a mobil leírását és ott fel fedezett egy olyan dolgot, hogy a mobil csak 2G hálózaton működik az én kártyám meg 3G-n van rajta. Mondom, akkor most mi legyen a teendő. Válasz: Semmi, cserélje le a kártyát. Szuper, a kártyát lecserélhetem, de akkor megváltozik a számom, és én már nagyon sok helyre beadtam a jelentkezésemet munka terén, van, hogy telefonon hívnak. Most nem cserélhetek kártyát és számot. Így mentem haza és meséltem el a történetet, maradtam a Nokiánál, még-még sikerült bele életet lehelnek. Ezúton is kérdezem a plebszet nem-e érdekel valakit egy teljesen új kondícióban lévő brit konnektor töltős Samsung E1200-as mobil, 10 fontért megválok örömmel tőle, vagy akár jó whiskyt és sört is beszámítok. 

Jó idő lévén sütögetni kellene, ami azt jelenti, hogy be van borulva és éppen nem esik az eső. Le is mentünk a nagy Sainsburry’s be és vettünk finom husikat, meg szenet és grill gyújtóst. Én betévedtem a sör részlegre és csak vettem már pár sörikét, nehogy a száraz húsi megakadjon a torkomon. Kizárólag ismeretlen söröket vettem és csakis arra mentem, hogy melyiknek milyen a címkéje. Sikerült is 13 fontért venni söröket, de van közte kisebb és nagyobb, van búza, méz és kukorica sör is. 

Kezdjük is a grillezést, én fotózok, mert meg kell örökíteni, hogy a szuper időben szeszelünk és grillezünk. Judit csinált nagyon salátákat, mi meg Istvánnal sütöttük a húsokat, ami végülis abból állt, hogy én ittam és néztem, ő meg csinálta. Nem zavarom én a mestert, amikor alkot, hisz ő dolgozik szakácsként vagy mi a fene. Szépen lassan el is készültünk és elkezdtük betermelni a sok finomat, volt közte olyan, ami tényleg nagyon jól sikerült, de volt olyan is, amit többet nem fogunk venni, ugyanis vettünk ilyen előre bepácolt húsokat is meg saslikot. Mondhatom, hogy igen rendesen belaktunk, szegény Istvánt a rosszullét kerülgette.

Lassan be is esteledett és csak szépen tovább söröztünk és beszélgettünk. Közben én azért 1-2 sör mellet csak elkezdtem nézegetni a holnapi napra a cégeket, amiket még össze írogattunk, mert Imi mondta, hogy másnap vissza megyünk WestHill-be a maradék cégeket is meglátogatni. Azért érdemes előre megnézni mivel foglalkozik a cég, mert sikerült olyat is felírni, ami csak értékesítéssel foglalkozik, magyarán egy fejlesztő mérnök nem kell nekik.