2014. augusztus 6., szerda

A hétvége



A szívünk acélból épül
A lelkünk napról-nap' szépül
Amíg a lényed köztünk él
Csak fényt szórhat ránk az Ég
Földiek, ördögök, angyalok
Gyertek és halljátok dalunk

Úgy gondoltam hajnalban, hogy nem lesz semmi bajom, de reggel 9-kor, amikor csörgött a telefonom, és láttam, hogy a fejvadászcégtől vannak azonnal kipattantam és vettem fel a telefont. Alapvetően nem szóltak, hogy sikerült-e az interjú, csak annyit kérdeztek, hogy milyen típusú az útlevelem és mióta vagyok kinn a UK-ban. Az egyik kérdés egyszerű volt, mert június 30-án repültem ide, no de milyen típusú az útlevelem? Magyar illetve Európai Uniós, kimerítő volt a válasz, mert le is rakták a köszönés után! Kinyomom a telefont és rájövök, hogy teljesen szét vagyok esve. Huuu, alig élek, de szokás szerint sikerült nagyon rövid ideig megmutatni, hogy fitt vagyok és péntek lévén 9-kor már nem alszom. Sok víz és tej segített abban, hogy egész nap az ágyban fetrengjek és filmezzek! Egyedül Lindy-vel beszélgettem, hogy el kellene menni, találkozni valahol, meginni esetleg 2 sört és egy jót dumálni. Mondtam neki, hogy ma nem megyek sehova, mert kicsit kész vagyok és várom a telefont a cégtől, hogy most akkor sikerült vagy nem? Sajnos egész nap nem hívtak, ezért én kezdtem megint a kezdeményezést és felhívtam a fejvadász Manageremet, hogy mi a helyzet? Sajnos Gordon sem mondott jó híreket, mert mondta, hogy Londonból nem kapott még semmilyen visszajelzést, szóval csak várjunk türelemmel. Rendben, köszi mindnet, de mondta, hogy amint tud valamit azonnal fel fog hívni! Rendben AWE ÉN! Egésznap nem hívott, de azon agyaltam, hogyha nem kellék a cégnek, akkor csak jeleztek volna másnap, hogy bocsi, de nem te vagy a megfelelő személy a posztra. Szóval megy a hosszadalmas papírmunka és az idő! De én nem tudok várni, görcsösen rá vagyok feszülve erre a dologra, hétfőig, hogy fogom kibírni? Jó legalább most kész vagyok, szóval ez nap elmegy… de mi lesz a szombattal és a vasárnappal? ÁÁÁÁÁÁ
Szombat reggel kinézek az ablakon és szakad az eső, nah jó ma sem megyek Lindy-vel sehova. Lehetne, de nem akarok menni sehova ilyen esőben. Szóval egész nap filmezéssel és olvasgatással telt. Sokat olvasva az ukrán helyzetről illetve Gaza-ról! Szörnyű! Nem nyilatkozom róla, nem politikai a blog! Pedig tudnék mit írni erről a témáról! Este 11 kor kaptam egy sms-t ha van, kedvem holnap elvisznek egy zsibvásárba. Válaszom IGEN volt!

Vasárnap reggel jött is értem K. Tamás és kedves kis párja, hogy akkor a közeli kis városba menjünk el a vásárba. Nincs messze 30 percre van autóval. Kiépített parkoló, mert itt minden vasárnap van vásár. Az autót le is raktuk és már mentünk is befelé, nekem semmilyen különös célom nem volt, csak kíváncsi voltam, mi mindnet lehet itt kapni. Ez a vásár ugyan olyan, mint otthon Magyarországon. Nagyon pici pénzért az emberek régi halmijait meg lehet vásárolni. Régi cipők, ruhák, elektronikai eszközök, autó alkatrészek szóval minden. De nem lehet látni szocialista termékeket és relikviákat, valahogy nekem hiányzott a képből a sok sarló és kalapács meg vörös csillag. Szemem ehhez a látványhoz van szokva. Kínai termékeket sem lehet látni, csakis a régi Brit birodalom által gyártott dolgokat lehet felfedezni. Sok érdekes giccset és dolgot találtam. Talán az egyik legizgalmasabb a magyar füstölt árú stand. Természetesen magyarok voltak és sok finom kolbász és szalonnát árultak! Illata fenséges ára annál inkább borsosan magas! Tamás-ék be is vásároltak kolbászból és szalonnából. Én üresen mentem haza, de nem is volt célom vásárolni, csak uj élményekkel gazdagodni. A város neve pedig: Inverurie

Dél fele összebeszéltem Lindy-vel, hogy szuper az idő és akkor jó lenne találkozni, mert ezer éve nem láttuk egymást és van mit megbeszélni. Rendben 3-ra menjek a kis Spar-hoz, és majd kitaláljuk, hogy hova menjünk, majd látjuk! Ok! 3-ra lenn is voltam, percre pontosan és kérdezte, hogy hova menjünk! Passz! Hazlehead Park? Terveztem, hogy elmegyek oda, de még nem sikerült szóval mehetünk! Autóval nem is volt messze, szóval max 15-20 perc múlva már ott is voltunk. A park szuperül néz ki, de komolyan, nagyon szépen rendezett, mivel hatalmas ezért eléggé jó kis sétákat lehet benne tenni. Ki elmélkedni akar, ki egy jót beszélgetni. A parkon belül van állat simogató, de pénzes, nehogy más szamár meg lovat ingyen láthass, 2 mókus társaságában. A másik érdekessége a parknak a rózsa részlege. Egy ponton belül csak rózsákat lehet látni és egy emlékművet egy 1988-as olajfúró baleset miatt. A park komolyan gyönyörű az idő és szép volt. Leültünk egy kávéra és nagyon sokat beszélgettünk meg nosztalgiáztunk a régi Miskolci illetve a régi Szegedi dolgokról.








Mivel az idő még fiatal volt, a parkot meg már bejártuk és több kávét már nem akartunk inni, Lindy kitalálta, hogy menjünk el a beach-re a vidámparkba és üljünk fel az óriáskerékre. Szuper mondom, már sokszor voltam ott, de sosem ültem fel, majd most! Gyorsan is odamentünk, autóval nem vészes A-ból B-be menni, de ha gyalogolni kellet volna, vagy buszozni, szerintem 2x meggondoltuk volna, hogy hova megyünk, meg mikor. Szóval a vidámparkhoz érve bementünk és azt láttam, hogy rengeteg gép van, ami lehet játszani, szimulátorok hada, játékgépek szóval szuper hely. Megyünk is a kasszához, hogy szeretnénk felülni a kerékre, de nem kaptunk jegyet. Hirtelen azt hittem, hogy nem értem el a minimum korlátot a magasságommal! Nah az vicces lett volna, de nem, nem ezzel volt a baj, hanem már este 6 volt és a kerék csak 6-ig működik. De a termen belül minden éjfélig van nyitva. Logikát ne keress! Annyi baj legyen, gyere Lindy igyunk még egy kávét és sétáljunk parton.




Ekkor kérdezte, hogy voltam-e már a part végében lévő kis halász városrészben. Mondom sose. Elsétáltunk oda és tényleg egy ősi városrészt fedeztem fel. Az épületek nagyon régiek voltak és kicsikék, még a bálnavadászatos időszakból maradtak fenn ezek az épületek. Beszélgettünk is róla, milyen szuper lenne itt lakni, hisz a hely csodálatos és a part mellet van. Nem olyan egyszerű a dolog, mert itt bizony komolyan borsos ára van ezeknek a kis házikóknak bérlés gyanánt. Hallva az árat, mondtam inkább a belvárosba költözök egy nagy lakásba. A kis utcák és a kis házak nagyon szuperek, tetszett a hely nagyon. Majd elsétáltunk a part másik végébe ahol egy nagyobb dombra lehet felmászni és a domb tetején van egy pad. Sokan járnak, oda bulizni ez látszik a pad körülötti szemétből sajnos. Itt fiatalok nyomják magukba a szeszt esténként. Megértem őket, mert valóban szuper hely. Elég messzire el lehet nézni Aberdeen felett. Fúj a szél, de jó idő van még mindig! 










 

Hova menjünk? Mind a ketten ráérünk, de tényleg fiatal az idő. Úgy határoztunk elmegyünk oda ahol a Don folyó beleömlik a tengerbe. Voltam már arra ugyanis ott található a legöregebb UK híd is, de magához a folyó beletorkolásához tengerben azt nem néztem meg. Gyönyörű arany homokos part ez is, látszik, hogy sokat járnak ide nyársalni a megfeketedett homokból és a szénmaradványokból. Szépen megy le a nap és a part mellet messzibe tekintünk, sosem voltam eddig olyan helyen ahol az édesvíz találkozik a sós vízzel. Nagyon érdekes. Nem voltunk sokat, mert cipő terén nem úgy voltunk felkészülve és éreztük a lábunkat nagyon masszírozza az arany homok.
A napot azzal zártuk, hogy elmentünk a közelben lévő Seaton Park-ba. Láttunk itt is érdekességet, például vannak fák ahova cipők és bakancsok vannak feldobálva. Kérdezem, ez most mit akar jelenteni? A jelentése a teljes szabadság. Mindenki értelmezze, ahogyan akarja, nekem vannak ötleteim! A park gyönyörű, növényzete nagyon szép és ápolt. Sokat sétálunk és beszélgetünk, rengeteget nevetünk a régi megtörtént dolgokon. Este 9 fele végső búcsút vettünk mindentől és szépen csendben hazamentünk. Még egyszer köszönöm azt a csodálatos napot, én remekül éreztem magam! 







 Legyetek jók, jó éjszakát!