Lakás
olcsón… Ha-ha, de megpróbálom, mi van, ha tényleg valamilyen náci veterán,
háborús hősé a lakás, akit annak idején nem ítéltek el, és sikerült a Harmadik
Birodalom teljes vagyonának az 1/8-ad át átmentenie Skóciába. Itt kínálja a
lakást teli luxussal és nagyon pici áron. Szóval kezdetnek beírtam az e-mail
címet a Google-ba és basszus nem adott ki semmi negatív dolgot, sőt még senki
nem is írt erről a címről semmit. Gyorsan beírom a saját címemet is és azt kellet
tapasztalnom, hogy rólam sem írtak semmit. Ez jó, szerintem, vagy nem? Mindegy
foglalkozzunk a lakásprojectel, vasárnap este találtam rá, és nagy örömömre nem
válaszoltak azonnal az első levelemre, amiben csak érdeklődtem, hogy kiadó-e
még a lakás. Másnap hétfőn jött is a
válasz késő délelőtt, amiben az illető megszólítás meg elköszönés nélkül csak a
lényeget írta le, hogy igen a lakás kiadó és ennyi, meg ennyi az ára + 2 havi
deposit kell. Oké, basszus, de tényleg érdekel, szóval egy kicsit, ha lehet,
bővebben kérnék választ a levelemre. Szóval visszaírtam neki, hogy rendben,
tetszik a lakás a fotók alapján, de szeretném megnézni a lakást. Ha erre is
nyom valami faxságot, akkor ez is csak pénzlehúzás, szóval várok… Várok… Kedden
reggel jött a válasz, amiben azt írja, hogy megsajnált egy idős nénit a
lakással kapcsolatban és most nem tudja, hogy mi csináljon. Mi van, ez most,
hogy a francba jött az én kérdésemre? Írok neki vissza, hogy kedves uram,
érdeklődnék, hogy akkor már nem kiadó a lakás? Akkor most a lakást egy idősebb
hölgy bérli? Jön a válasz, ahol végre volt megszólítás meg elköszönés és nem 2
mondatban fogalmazta meg a mondani valóját. Végre valahára leírta normálisan,
hogy a lakás még mindig kiadó. De jött is a fekete leves, mert, hogy ő is
szeretné, ha előre elutalnék valamilyen barátomnak 2 havi depositot. Ha ez
megvan, scenneljem be a bizonylatot és utána vagy az ügyvédjével vagy vele
megnézzük a lakást. Ezt nem hiszem el… Megint egy fasz… Nah jól van, írok neki
vissza, hogy kiscsillag, én bizony semmit, senkinek nem utalok, amíg a lakásban
nem voltam benn és nem szagoltam bele a levegőbe, mert lehet, dögszag van a
nagy luxus közepén. Elcsendesedett a
csávó, majd 2 nap múlva csak visszaírt, hogy ő bizony Istenfélő ember és nem
nagyon kíván a pokolra jutni, szóval simán megbízhatok benne… Betojok, most
komolyan? Én Gagarin reinkarnációja vagyok és Moszkva lapátra tett, mert bejelentettem,
hogy buzik a akik irányítják a rendszert… Szóval írtam neki, hogy ne csináljuk
már a hülyeséget, adja meg az ügyvédje elérhetőségét, mert akarok vele találkozni
és megbeszélni ezt az utalást. Mert végülis, ha anyának, vagy a lakótársamnak utalok
pénzt, és bescennelem a bizonylatot, de minden olyan információt besatírozok,
amiről valamit is lehetne tudni egyikünk kártyájáról. De már írt is a Jóska
gyerek, hogy íme, itt van az ügyvédje elérhetősége és itt a mobilszáma is, az
irodája meg a Castle Street 25-ben van. Jaj de szuper. Nah jól van, akkor
melóban a nagy ebédszünetemnél felhívom ezt a szuper ügyvédet és kikérdezem,
miért nem lehet bemenni, megnézni ezt a luxus lakást. Kicsit érdekes volt, hogy
amit számot adott az egy-két számmal több volt, mint a megszokott UK
telefonszámok. Mindegy felhívom. Basszus kicsöng… De senki nem veszi fel, majd
megszólal egy géphang, hogy majd nekem kell állnom a beszélgetés árát. OK. Itt
már bűzlik valami. Ki is nyomom. Amint leraktam és zsebre tettem a mobilt,
csöng a telefonom és látom az „ügyvéd” száma az. Felveszem és kérdezem ki az?
Egy nagyon nyers, komoly akcentussal beszélő ember volt a vonal túl végén. Mondja,
hogy volt egy hívása erről a számról. Igen én voltam az és már kérdeztem is,
hogy az ön partnere-e Mr. Anderson Cole. Kicsoda? MONDOM MR. COLE! Ja Cole…
Igen a partnerem… Majd csend… Figyelj basszus, neki elvileg van egy kiadó
lakása és az érdekelne. Ja a lakás? Jön a válasz… Igen basszus a lakás
érdekelne. OKÉ-OKÉ! Minden tiszta, már emlékszik rá, én lehetek az az ember aki
szarakszik a 2 havi deposit átutalásával. Mondom, igen én vagyok az a fasz. Mondja,
hogy ne csináljak, semmi komolyat csak utalja pénzt a Western Union-on keresztül
és küldjem el a bizonylatot? Kérdezem, hogy minek kell ez? Nincs válasz, csak makog
össze-vissza. Kiscsillag, arra vagy kíváncsi, hogy van-e pénzem a lakást
kivenni, mondom ekkor összeget még egy hajléktalan is összetud kéregetni havi
szinten… Ha kíváncsi vagy a bankszámlámra, engedélyezem, hogy csináljatok
Credit Check-et. Akkor meg tudtok bizonyosodni a vagyonomról, meg a
fizetésemről. OKÉ-OKÉ. De én csak utaljak. Majd megszakadt a vonal.
Visszahívtam… Kár volt…
Felveszi
és folytatjuk. Mondom neki, hogy oké, minden tiszta, holnap reggel utalni
fogok, mindenki nyugodjon le. De van egy kis gondom a Skót joggal, és nekem kell
egy ügyvéd. Szeretnék önnel találkozni. Megoldható? Őőő, izé, meg hozé. Jön a
válasz. Mondom, ha maga ügyvéd, akkor nekem önre van szükségem, mert van pár
jogi kérdésem, én ki fogom fizetni az órabérét ne izguljon. Rendben, jön a
válasz. Mondom, mit szólna hozzá, ha mondjuk a Starbucks kávézóban egy semleges
helyen beszélgetnénk, de a cím és az időpont pontosítása végett megtudja adni
az e-mail címét? Nah ekkor hirtelen a nagy jogászunknak ügyfele jött és mondta,
hogy nagyon elfoglalt, majd hív, de én csak utaljak és minden rendben lesz. OK,
persze, hogyne… Megyek vissza az irodába és akartam egy sms-t írni egy
barátomnak, de nem tudtam elküldeni, mert már nem volt pénz a kártyámon,
basszus 10 Fontomba került az ügyvéddel a beszélgetés, aki szerintem szarabbul
beszélte az angolt, mint én. Ekkora faszokat! Fenn az irodában, látom, jött egy
e-mailem Mr. Cole-tól, hogy halja, beszéltem az ügyvédjével és nagyon örül,
hogy minden le lett tisztázva. ÁÁÁÁÁÁ, most komoly? Kicsit sok az ellentmondás.
Itt egy ember játszotta el a Mr. Cole-t és a jogászt is. Azóta nem írtam rá és
ő sem zargat, hogy nem-e kell a lakás! Szóval nem könnyű a lakás keresés. Este,
amikor jöttem haza az edzésről, akkor a Castle Street 25. mellet mentem el és
egy üresen álló házat találtam. Tök szuper az ügyvédi irodája majomnak. Szóval
még nincs lakás, ami szuper lenne.
Szeretnék
egy érdekes kis történetet megosztani veletek. Ugye elkezdtem edzeni és már az
első napomon találkoztam egy lánnyal lenn a teremben, aki nagyon hasonlít az
egyik munkatársamra. Vagyis Zoe-ra, akivel egy csoportban vagyok és mögöttem
ül. Mosolyog a lány rám, de nem köszön, szóval csak jóképű vagyok vagy fikás az
arcom… Ha nem köszön akkor az nem Zoe lesz. Másnap megint találkoztam vele, és
csak hosszan néz és mosolyog rám. Basszus… Ez így ment majdnem egy egész hétig,
de benn a cégnél jól megnéztem Zoe-t és a legfontosabb az az volt, hogy neki
majdnem a derekáig ér a haja, és a teremben lévő lánynak meg nagyon rövid a
haja, max a válláig ér. Szóval nem ő lesz az, csak hasonlít rá. Nekem meg
megkell magamat vizsgálni edzés előtt, hogy nehogy azért bevessenek a lányok,
mert fikás az arcom… Majdnem betojtam, az egyik este ott edzett mellettem és én
vagy 2 percig megállás nélkül néztem őt, ahogy egy másik lánnyal edz. Felnézett
rám és elmosolyodott, én hihetetlenül nem értettem a helyzetet. Mondom, az
ügynek a végére kell járni. Ez a lány itt úgy edz, mint egy állat, ordít, izzad
és én biztos nem fogok hozzászólni, amikor ilyen állapotban van, sőt nem is
nézem, mert tuti megverne… A munkahelyem lévő Zoe, pedig nagyon aranyos és
kedves. Itt nem egy emberről van szó. Másnap délelőtt csak nem bírtam ki és
megfordultam a székemmel és megszólaltam, hogy Zoe… Megfordult és már izomból
mosolygott. Zoe, te nem a DW terembe jársz edzeni? De! Jött a válasz. Tegnap
este nem fekve nyomtál egy szőke lány társaságában? De! Az akkor te vagy? Igen.
Basszus Zoe, miért szívatsz? Miért nem köszöntél, miért csak mosolyogtál? Azt
mondta, hogy nagyon vicces voltam, amikor csak álltam és néztem őt és mondta,
hogy látta a fejemen, hogy nagyon kattogok azon, hogy most az ő vagy nem.
Mondom, hol a hajad? Vagy, hogy csinálod ezt? Kiderült egy pót hajat használ napközben,
amivel meghosszabbítja a copfját. Basszus… Mondom, mikor akartad elmondani ezt?
Hát a héten már készültem, hogy felvilágosítalak, ha magadtól nem jössz rá.
Szuper, szóval eléggé vicces volt ez a sztory a munkatársammal. Nah de most
megyek. Legyetek jók!
